A lap a kínai aranytőzsde elnökét, Hszü Luo-to-t idézi, aki úgy fogalmazott: a szervezet a sanghaji aranytőzsdének a leányvállalata lesz, s az az év második felében kezdheti meg működését. A nemzetközi kereskedelmi központ a városban már jelenleg is működő tőzsdétől teljesen függetlenül működik majd, olyannyira, hogy még a raktáraik is különállóak - mondta Hszü.

A központ által forgalmazott termékek nem dollárban, hanem jüanban lesznek denominálva, ezzel is segítve a kínai fizetőeszköz nemzetközivé válását - derül ki a terv részleteiből. Az értékpapír-piaci szaklap szerint az aranykereskedelmi központ létrehozása a tavaly ősz óta fennálló szabadkereskedelmi övezet (FTZ) fejlesztésének is jelentős mérföldköve, s az újabb nemzetközi cégek betelepülését segítheti elő.

Az FTZ egyes elemzők szerint akár globális nyersanyag-kereskedelmi platformmá is válhat, az országos nyersanyagtőzsdékről kitiltott külföldi cégeknek ugyanis egyedül itt van lehetőségük üzletkötésre. Az aranytőzsde mellett korábban az acélgyártó Baosteel jelentette be az FTZ-ben a kereskedés megindítását.

Kína 2013 óta a világ legnagyobb aranyfogyasztója: a kereslet tavaly 1176 tonnát tett ki. A kelet-ázsiai ország termelői oldalon szintén világelső: a kitermelés tavaly a 428 tonnát is meghaladta.