Bitskey Botond, az Ab főtitkára korábban jelezte, hogy a devizahiteles ügyben a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre is szüksége lesz a testületnek.

A kormány november végén benyújtott indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.

A kormány indítványa felveti többek között a gazdasági erőfölénnyel visszaélés kérdését, és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján.

Az indítvány konkrétan három ponton kéri az alaptörvény értelmezését.

Az alaptörvény kimondja, hogy "Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait". A kormány indítványában arra vár választ az Ab-től, hogy e rendelkezésből közvetlenül levezethető-e az alaptörvény-ellenessége valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltételnek, vagy ezt megerősítő bírósági ítéletnek, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseknek.

A kormány indítványában hivatkozott két másik alaptörvényi rendelkezés az emberi méltóság sérthetetlenségét és a demokratikus jogállamot deklarálja. Ezek értelmezését az indítványozó abból a szempontból kérte, hogy milyen - a korábbi alkotmányhoz képest mennyire eltérő - alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződések jogszabállyal történő módosítására.

Alkotmányértelmezésre irányuló indítványnál az Ab nem jogszabályt semmisít meg, hanem az alaptörvény hivatkozott rendelkezését értelmezi konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből.

A hétfői Ab-ülés napirendjén szerepel a 98 százalékos különadó ügye is.

A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik bírája azért fordult az Ab-hez, mert álláspontja szerint a munka törvénykönyve által meghatározott juttatások után fizetendő 98 százalékos különadó eltúlzott mértékű, sérti az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a különadót rögzítő 2010-es törvény nemzetközi szerződésbe, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezménybe is ütközik.

Az indítvány hivatkozik az alaptörvényben deklarált jogállamiságra is, melybe a bíró álláspontja "beleértendő egyebek mellett az is, hogy a közteherviseléssel kapcsolatos jogszabályok igazságos és társadalmilag elfogadott célt szolgáljanak, azok büntető jellegűek nem lehetnek kivéve akkor, ha a társadalmi megítélés ezt szükségessé, illetve elfogadhatóvá teszi".

Az Ab hétfői ülésének napirendjén szerepel még egy olyan alkotmányjogi panasz is, mely egy kúriai munkajogi tárgyú döntés alaptörvény-ellenességét veti fel.