Orbán Viktor bejelentése alapján a kormány döntött a helyi önkormányzatok adósságának részleges konszolidálásáról. Ezek szerint a központi költségvetés - a népesség és a bevételtermelő képesség alapján - differenciáltan vállalja át a települések adósságát és ezzel összesen 1956 önkormányzat 612 milliárd forintnyi tartozásállománya kerül a központi költségvetéshez.

A közpénzügyek szempontjából vizsgálva az adósságátvállalás nem borítja fel a számokat. Az államadósság szintje nem változik, hiszen az önkormányzatok adóssága már most is az állam adósságának részét képezi, és az uniós módszertan szerint számolt költségvetési hiány sem érinti, csak a pénzforgalmi számokban jelenik meg a kiadási tétel. A mostani döntés a kamatkiadások szempontjából kedvező lehet a költségvetés számára.

Lezárulhat egy rossz korszak

Az adósságátvállalás kedvező következménye lehet, hogy véget vethet az önkormányzatok eladósodásának. A kormányfő elmondása szerint az önkormányzati rendszer zárttá akarják tenni abban a tekintetben, hogy egy település csak olyan feladatot lásson el, amelyre megvan a fedezete. Az adósság újratermelődésének megakadályozásában pedig az is segíthet, hogy az idei évtől az önkormányzatoknak a kormány előzetes engedélyére van szükségük a hitelfelvételhez.

Ez a folyamat pedig az államháztartás egésze szempontjából üdvözlendő, mivel a kiszámíthatóbb önkormányzati gazdálkodás nem okoz meglepetést a hiánycélt mindenáron teljesíteni akaró mindenkori kormánynak. A 2010-es költségvetéssel kapcsolatos negatív tapasztalatok ugyanis még mindig a mostani kormány emlékezetében élhetnek: 2011 februárjában a költségvetési ügyekért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium is meglepődött azon, hogy a várakozásoknál rosszabb egyenleget produkált az önkormányzati alrendszer, melynek következtében a kormány nem tudta teljesíteni a 3,8 százalékos hiánycélt.

A most bejelentett adósságátvállalás után azonban egyelőre megválaszolatlan maradt az egyik legfontosabb kérdés: mi lesz az átvállalt adósság sorsa, mihez kezd vele a kormány? A kormányfő ezzel kapcsolatban jelezte: "akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük", és ezek nem mindegyike indokolatlan. Úgy fogalmazott, hogy a döntés nem fog tetszeni azoknak, akik abban voltak érdekeltek, hogy szedjék a sápot a településektől.

Az önkormányzati szektor hitelezőiként a bankok minden bizonnyal felfigyeltek a miniszterelnök ezen fél mondatára. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy - bár a központi költségvetés megbízhatóbb adós a bankok számára - a kormány mennyire fogja érvényesíteni erősebb alkupozícióját a pénzintézetekkel szemben, vagyis kapnak-e újabb terhet a nyakukba a bankok (például a devizaadósság esetében felmerül a fix árfolyamon való törlesztés lehetősége, vagy egy megosztott teherviselés az árfolyamhát rendszeréhez hasonlóan).

A devizaadósságok kapcsán a Portfolio.hu megjegyzi: sok önkormányzat az alacsony hitelkamat és a magas forintkamat adta lehetőségeket (carry trade spekuláció) igyekezett kihasználni a 2007-2008-as időszakban. Példaként említik Hódmezővásárhely svájci frankban denominált kötvénykibocsátását, ez különböző pénzpiaci ügyletekkel 1,8 milliárd forintos hasznot hozott a városnak. Ezért a most átvállalt devizaadósság egy részének esetleges elengedése komoly erkölcsi kockázatokat vetne fel a Portfolio elemzése szerint. (A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint a teljes önkormányzati kötelezettségállomány 54%-a devizában áll fenn.)

Pozitív fogadtatás

Az MTI kérdéseire az NGM Kommunikációs Titkársága hangsúlyozta, hogy az önkormányzati adósságátvállalás sem az uniós módszertan szerinti hiányt, sem az államadósságot nem érinti, mivel az államháztartáson belüli tranzakcióról, nem pedig az államháztartáson kívüli szervezettől történő adósságátvállalásról van szó.

Az OTP Bank elemzői úgy vélték: az önkormányzati adósság kérdése a válság kitörése óta egyre égetőbb probléma, ami a mostani bejelentés szerint megnyugtatóan lezárul. Az önkormányzati adósság egy részének központi kormányzat általi átvállalása a konszolidált államháztartási hiányt és a konszolidált államadósságot nem érinti. A konszolidált államháztartás kamatkiadása ugyanakkor előretekintve kedvezőbben alakulhat, mert a hiteleket a központi kormányzat kedvezőbb feltételekkel tudja majd refinanszírozni. Az önkormányzati adósságkonszolidációval kapcsolatban eddig megismert információk alapján elképzelhető, hogy az nem ró további terhet a bankrendszerre.

Az OTP elemzői szerint előretekintve jelentősen csökkenti az önkormányzati adósság újratermelődésének valószínűségét, hogy az önkormányzati törvény értelmében a helyhatóságok nem tervezhetnek költségvetésükbe működési hiányt, valamint a stabilitási törvény életbe lépésével idén január elsejétől kezdődően kormányzati engedély szükséges éven túli önkormányzati hitelfelvételhez.

Az MTI megkereste a Magyar Bankszövetséget is, ahol annyit közöltek: vizsgálják a miniszterelnök bejelentésének lehetséges hatásait, és később alakítják ki álláspontjukat.