A világgazdasági és ezen belül az európai válság tanulságaiból Magyarország levonta a következtetést: tartós gazdasági növekedés csak költségvetési és pénzügyi stabilitás mellett valósulhat meg - mondta.

Ennek a stratégiának és a kényszernek jegyében csökkentette, illetve csökkenti az új magyar kormány a GDP arányos államháztartási hiányt a 2010-es 4,6 százalékról 2012-re 2,5 százalékra, miközben a GDP arányos államadósság a 81,3 százalékról 2012-re 78,5 százalékra mérséklődik - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.

Az Európai Bizottság által publikált adatokhoz az államtitkár hozzáfűzte: az EU országaiban 2012-ben várhatóan az államháztartási hiány átlagosan 3,6 százalék lesz, az átlagos államadósság pedig meghaladja a GDP 80 százalékát.

A magyarországi reformok jó irányát jelzik azok az intézmények és szabályok, amelyek megakadályozzák a pénzügyi stabilitás romlását, illetve az adósság ismételt növekedését - magyarázta Cséfalvay Zoltán. Példaként hozta fel a stabilitási törvényt és a Költségvetési Tanácsot, amely az adósságféket teremti meg. A reformok között említette a kínálati oldali munkaerőpiaci politikát, ezen belül a rugalmas munkaerő szabályozást, a nyugdíjrendszer, a szakképzés és az adórendszer átalakítását.

A szükséges reformok közé sorolta Cséfalvay Zoltán a kisebb, karcsúbb államot, amely kevesebb állami szerepvállalást is jelent.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a konferencián arról beszélt, hogy szervezete a gazdasági növekedést kívánja segíteni, mert akkor élnek jobban és növekednek a vállalkozások. Pozitívumnak nevezte, hogy a társasági adó 19 százalékról 10 százalékra csökkent és a vállalkozói vagyon illetékmentesen örökölhető. A Széchenyi-kártya bővülő lehetőségeit is a kedvező jelenségek között említette, de véleménye szerint "van egy kis baj, hogy senki sem akar beruházni".

A VOSZ főtitkára ugyanakkor bírálta a kormányt a korábbinál magasabb adóterhelés miatt, ami az élőmunka terheinek emelkedésében is lecsapódik. Amikor a gazdaság stagnál, akkor indokolhatatlan a minimálbér 19 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelése, s ezt súlyosbítja a kormány által elvárt 5 százalékos béremelés meghirdetése - sorolta Dávid Ferenc.

Elgondolkodtató az a statisztika is, hogy miközben az előbbiek nyomán 1,5 millió embernek emelkedett a bére, addig az első negyedévben a reálbérek 2,6 százalékkal csökkentek, mivel kivezették az adójóváírást és a munkavállalóknak is több járulékot kell fizetniük - fűzte hozzá a VOSZ főtitkára.

Az NGM által kínált 20 milliárd forint összegű bérkompenzációs keretből - amelyet azok a cégek pályázhattak meg, amelyek önerőből nem tudtak eleget tenni az elvárt béremelésnek - 15 milliárd kihasználatlan maradt, s ez jelzi a cégek teherbíró képességét - magyarázta Dávid Ferenc.

Nem segíti a növekedést a plázastop sem, egy normális piacgazdaságban talán nem tárcaközi bizottságnak kellene pecsétet nyomnia egy 300 négyzetmétert meghaladó kereskedelmi egység fejlesztésére, a döntést a helyi vállalkozókra kellene bízni - közölte a főtitkár.

IMF-megállapodást, minél előbb

Magyarország pénzügyi stabilitása és a hitelesség visszaállítása miatt is minél előbb meg kell állapodni az EU/IMF párossal - sürgette a szerződés aláírását Chikán Attila, volt gazdasági miniszter, Kupa Mihály és Oszkó Péter volt pénzügyminiszter.

Recessziós spirálba került Magyarország, idén biztosan nem lesz növekedés, a jövő év pedig bizonytalan - mondta Kupa Mihály, aki szerint talán még nagyobb baj, hogy lefagyott a pénzügyi közvetítői rendszer. Az Antall-kormány pénzügyminisztere a jelenlegi kormány kiszámíthatatlan pénzügyi politikáját kritizálta, sürgetve a bankadó azonnali megszüntetését.

A hitelezés attól nem fog megindulni, hogy az állam beszáll abba a Takarékbankba, amely a hitelpiac néhány százalékát képviseli - tette hozzá.

A gazdasági növekedés Magyarországon elképzelhetetlen az elhanyagolt agrárium és élelmiszeripar fejlesztése nélkül - mondta Kupa Mihály.

A gazdasági helyzet nem ad okot optimizmusra, Magyarország a lassú lecsúszás állapotába került - értékelt Chikán Attila. Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint akkor van esély a növekedésre és az ország versenyképességének javítására, ha a kormány a reálgazdaságra, a kutatás-fejlesztésre és az innováció erőteljes támogatására koncentrál.

A kkv-szektor támogatása csak papíron létezik, és a klaszterek kialakítása sem élvez támogatást - jelezte a Budapest Corvinus Egyetem professzora. (A klaszterek önálló cégek együttműködését segítik, amelyek ugyanabban az ágazatban dolgoznak, és területileg közel állnak egymáshoz).

Az elmúlt 12 év alapvető problémája, hogy a rövid távú politikai érdekek mindig felülírják a gazdaság és a politika hosszú távú érdekeit - magyarázta Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere ezt azzal illusztrálta, hogy a politika könnyebben "eladja" az embereknek a banki különadót, mint a nyugdíjkorhatár emelését.

Oszkó Péter szerint gazdasági növekedést ma nem lehet a fogyasztás élénkítésével elérni, ezért volt hibás döntés az egykulcsos szja bevezetése. Helyette a kínálati oldalra, azaz a reálgazdaságra kellene összpontosítani, amelyet a járulékok csökkentése, a kutatás-fejlesztési politika és az innováció támogatása segíthet.

Chikán Attila is beszélt a politika és a reálgazdaság összefüggéséről, véleménye szerint a gazdasági növekedés, a jövő az üzleti szféra kezében van, mert a politikai szférában és az értelmiségben nem lehet bízni, mert nem képesek az együttműködésre.