Egy év alatt a munkaügyi felügyelőségek 21 931 munkáltatót ellenőriztek, és 12 595 esetben tártak fel munkaügyi jogsértéseket. Bírságot 6434 esetben szabtak ki, összesen csaknem 1,3 milliárd forint összegben.

Kevesebb céget büntettek, mint egy évvel korábban, egyértelműen annak köszönhetően, hogy a törvényi előírásnak megfelelően a kis- és középvállalkozásokkal szemben nem alkalmaztak szankciót, ha azok első ízben követették el a szabálytalanságot. Ez vonatkozott például a bejelentés nélküli foglalkoztatásra is. (Új elem, hogy már hatályon kívül helyezték ezt a jogszabályt, amely több jogsértés esetében, így például munkavállaló bejelentésének elmulasztása miatt, első esetben mentesítette a kis- és közepes vállalkozásokat a bírságolás alól.)

A vagyonvédelem a legfeketébb

A fenti munkaügyi ellenőrzések 200 ezer munkavállaló foglalkoztatási körülményeinek vizsgálatát érintették, és kiderült: 59,4 százalékuk sérelmet szenvedett.

Még mindig gyakori munkaügyi szabálytalanság a bejelentés nélküli foglalkoztatás; az összes munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállaló 14 százalékát tette ki, szám szerint 14 216 főt.

E téren a gazdasági ágazatok között átrendeződés tapasztalható. Az építőipar aránya, amely tavaly 20 százalék volt, valamelyest csökkent, tovább nőtt viszont a vagyonvédelmi cégek érintettsége, és megközelítette a 30 százalékot. A tavalyinál többen dolgoztak bejelentés nélkül a vendéglátásban is; az összes feketemunkás 11 százalékával ebben a szektorban találkoztak az ellenőrök.

A 2010. évi 5 százalékkal szemben tavaly a kereskedelemben nyolc százalékkal többen dolgoztak feketén, a feldolgozóiparban ez az arány a korábbi hat százalékon maradt. A munkaidővel, pihenőidővel, rendkívüli munkavégzéssel, illetve a munkabérrel összefüggő jogsértések az összes elmarasztalás között 25 százalékot tettek ki.

Tiszta lappal

A munkavédelmi ellenőrzés tavaly 19 938 munkáltatóra terjedt ki, és a felügyelők 16 560 cégnél, azaz 82,8 százalékuknál tapasztaltak szabálytalanságot. A legmagasabb, 88 százalékos volt az arány a feldolgozó- és gépiparban.

Az ellenőrzéseket követően összesen 110 303 intézkedést hoztak a munkavédelmi felügyelők; 68 253 munkabiztonsági és 42 050 munka-egészségügyi tárgyút. Az ellenőri jelentésekből az is kiderül, hogy a munkabiztonsági előírások megsértését leggyakrabban az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai előírások be nem tartása okozza, de előkelő helyen szerepelnek az érintésvédelmi problémák, illetve a védőeszközök hiányosságai is.

Örvendetes az utóellenőrzések bizonyítéka, miszerint a munkáltatók döntő többsége végrehajtja a hatósági kötelezéseket, mindössze 10 százalékuknál kellett az előírt intézkedés elmaradása miatt bírságot kiszabni.

A munkaügyi nyilvántartásban az érdeklődő a korábbinál jóval kevesebb adatot, elmarasztalást talál. Ez egyértelműen annak a következménye, hogy a nyilvántartás lényegét érintő jogszabály 2011 augusztusában törölte a régi regisztert, gyakorlatilag "tiszta lapot" nyitott, kevesebbszer és indokoltabb esetekben hozza nyilvánosságra az elmarasztalást, a jogsértők nevét. Így most mindössze 1204 vállalkozás szerepel a nyilvános listán, többségükben a munkavédelmi előírásokat megszegők, ahol nagy részük korábban is rendszeres szereplő volt. Egyelőre mindegyikük neve mellett egy-egy elmarasztalás olvasható, ám újabb többmilliós bírságokkal.

Az országos részeredményeket vizsgálva kiderül, hogy bár a fővárosban az összes működő cég körülbelül 40 százaléka található, a munkaügyi elmarasztalások aránya viszont itt még a húsz százalékot sem érte el.