Werner Faymann az osztrák kormány szokásos heti ülése után kijelentette, ő és Michael Spindelegger alkancellár "egy sor beszélgetést folytattak" a magyar féllel az osztrák bankoknak a tervet érintő aggodalmairól.

"A magyar félnek tudomása van ezekről (az aggodalmakról)" - mondta Faymann az osztrák rádió tudósítása szerint. "A következő lépés nem politikai egyeztetés lesz, hanem annak a vizsgálata, hogy mennyiben jogszerű ez (a terv)" - mondta.

A külügyminiszteri tisztséget is betöltő alkancellár felidézte, hogy előző nap Brüsszelben ismertette az osztrák álláspontot magyar hivatali partnerével, Martonyi Jánossal. Az ORF tudósítása szerint Spindelegger azon a véleményen van, hogy az Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia, az Európai Bíróságnál el lehet-e érni egy, részben külföldi bankok kárára való adósságelengedési előírással szemben ideiglenes biztosítási intézkedést, vagyis átmeneti tilalmat.

"Világossá kell tenni szomszédunk, Magyarország számára, hogy magánjogi szerződésekbe való beavatkozás összeegyeztethetetlen az európai jogrenddel" - fogalmazott az osztrák külügyminiszter. Kitért arra is, hogy a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülés alkalmával belga és holland kollégáival is beszélt a kérdésről, és ők egyetértettek vele.

Martonyi János hétfőn az MTI kérdésére kijelentette: tehermegosztásról, kockázatmegosztásról van szó a hitelnyújtó bank és a hitelfelvevő ügyfél között, és a kormány majd kidolgozza a feltételrendszert, a parlament pedig dönteni fog arról. A külügyminiszter hozzátette, hogy a bankok éveken át jelentős kampányt folytattak a devizaalapú hitelek mellett. Megjegyezte, nem hiszi, hogy az osztrák bankok számára egzisztenciális kérdést jelentene a magyarországi hitelállomány nagyságrendje.

Osztrák sajtóértesülés szerint hétfőn Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter levélben tiltakozott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternél. Fekter úgy fogalmazott, a kormány javaslata veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását és sérti a jogrendet. Az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) úgy fogalmazott, a javaslat "olyan helyzetet teremt, amely aligha egyeztethető össze a belső piaci szabályokkal". Az OeNB szerint a megoldás jogbizonytalanságot okoz, és befektetőket elriaszthat el.