Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Csányi Sándor: nem a bankrendszer a hibás azért, hogy a hitellel rendelkezők nehéz helyzetbe kerültek

Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint a lakossági devizahitelek forintra váltása mintegy 20 százalékkal növelné a lakosság egy évi hiteltörlesztési terhét a kamatkülönbözet miatt. Csányi Sándor a HírTV-ben azt mondta: ez évi mintegy 230 milliárd forint emelkedést jelentene. Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bajba került adósoknak segíteni kell a kormány és a bankok együttműködésével.

Csányi Sándor szerint elsősorban nem a bankrendszer a hibás azért, hogy a hitellel rendelkezők nehéz helyzetbe kerültek, hanem a kormányzati gazdaságpolitika. Mint mondta: a kormány ösztönözte a devizahitelt például a lakáshitelek állami támogatásával, emellett pedig rossz költségvetési politikát folytatott, ami a bizalom megingását és a forint árfolyam-csökkenését eredményezte.

Hozzátette, hogy a korábbi, túl erős árfolyamért pedig az inflációkövető monetáris politika tehető felelőssé. Emlékeztetett arra, hogy egy öt évvel ezelőtti devizahitelt a lakosság 230-240-250 forintos euróárfolyam mellett tudott felvenni, miközben ma 270 forint fölött van az euró árfolyama, ez pedig jelentős költségnövekedést jelent a devizahitelt felvevőknek.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×