A tőkejavítást szolgáló részt jövő január 31-ig lehet igénybe venni, míg a garanciaalapot 2009. december végéig. Simor András hozzátette: ha a tőkejavító alapban lévő összeget nem hívják le a bankok, akkor a fennmaradó rész átkerülhet a garanciaalapba.

A tőkenövelési alap nagyságát úgy állapították meg, hogy azáltal a jogosult bankok tőkemegfelelési mutatója 14 százalékra emelkedjen.

A jegybankelnök elmondta: garanciaalap célja, hogy a magyar bankok lejáró forrásai helyett új forrásokat tudjanak bevonni alacsonyabb költséggel. A garanciaalapból az a bank részesülhet, amely a tőkemegerősítést már igénybe vette.

A csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek versenyhátrányt az európai pénzintézetekkel szemben - hangsúlyozta Simor András.

Állami részesedés

Átmeneti részesedést szerezne az állam a magyarországi bankokban a pénzintézeteknek szóló tőkenövelési alap keretében nyújtott összeg igénybevétele esetén - mondta Veres János a sajtótájékoztatón.

A pénzügyminiszter az Országgyűlés költségvetési bizottságában azt mondta: a tőkemegerősítés feltételeinek a CIB, az OTP és az MKB felel meg, ezeknek a pénzintézeteknek haladja meg a szavatolótőkéjük a 200 milliárd forintot.

A CIB Bank nem tart igényt állami tőkejuttatásra, így nem kér a 600 milliárd forintos bankmentő csomagból - közölte Surányi György. A CIB elnöke számviteli okokkal magyarázta, hogy a pénzügyminiszter a CIB Bankot is a bankmentő csomag lehetséges ügyfelei közé sorolta, mivel szavatoló tőkéje eléri a 200 milliárd forintot.

A CIB olasz anyabankja, az Intesa Sanpaolo Európa egyik legtőkeerősebb bankja és mint 100 százalékos tulajdonos teljes felelőséggel a CIB mögött áll - mondta Surányi György. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a CIB tőkemegfelelési mutatója 10 százalék, a csoport adózott eredménye az első félév végén 20,4 milliárd forint volt, s az év egészére 30 milliárd forintot meghaladó eredmény várható.

Törvényjavaslat

Simor András ismertette: az állam nemszavazó, osztalékelsőbbségi részvényt szerezne, amely piaci árakat tükröz.

A bankokat érintő csomagról november 10-ig törvényjavaslatot nyújt be a kormány, és soron kívüli eljárásban kéri annak mielőbbi jóváhagyását.

A csomag kidolgozása során a magyar fél konzultált az Európai Központi Bankkal, figyelembe vette javaslatait, továbbá megbeszéléseket folytatott az Európai Bizottság versenyhatóságával is.

A pénzügyminiszter ismertette a 2009. évi módosított költségvetéshez kapcsolódó makrogazdasági pályát: amely a GDP 1 százalékos csökkenésével, 4,5 százalékos inflációval, GDP-arányosan 2 százalékos folyó fizetési mérleghiánnyal és ugyancsak GDP-arányosan 2,6 százalékos államháztartási deficittel számol.

Fidesz: Meglepő lépés

Értetlenül fogadta a kormány bankmentőcsomagját a Fidesz. Varga Mihály, az ellenzéki párt alelnöke azt mondta: eddig nem tudtak arról, hogy ilyen készül, ezért arra várnak választ a kormánytól, hogy valóban abból az IMF-hitelből akarja-e megsegíteni a többségben külföldi tulajdonú, Magyarországon működő pénzintézeteket, amit a magyar adófizetőknek kell visszafizetniük.

Az ellenzéki politikus hozzátette: a kormány eddig arról beszélt, hogy az emberek vannak bajban, mert az árfolyamváltozás miatt drágultak hiteleik, most viszont a bankok kapnak segítséget a magyar állam által felvett hitelből.

Nem sok bank veszi majd igénybe

Várhatóan nem sok bank veszi majd igénybe a 600 milliárd forintos pénzügyi csomagot - vélekednek elemzők.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője úgy vélte: a pénzügyi csomag hosszú távon stabilabbá teheti a magyarországi bankok helyzetét, ugyanakkor rövid távon bizonytalanságot szül a piacon. Egyelőre sok a kérdőjel - fogalmazott.

Az elemző szerint nem fogja sok bank igénybe venni a csomag tőkejavító részét, ami azt jelenti, hogy a garanciához sem jutnak hozzá. A csomag két részének összekapcsolása nem szerencsés - vélekedett.

Réczey Zoltán szerint különösen nem valószínű, hogy az OTP vezetése ilyen részvényárfolyam mellett részesedést engedjen az államnak.

Barta György, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. elemzője is úgy vélte, hogy várhatóan nem sok bank fogja igénybe venni a csomagot. Ennek elsősorban a csomag két részének összekapcsolása az oka - fejtette ki. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a csomag javíthatja a bankok likviditását.