Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.85
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Pexels.com

Mellbevágó tanulmány a villámcsapásokról

Világszerte évente mintegy 320 millió fa pusztul el villámcsapás következtében - derül ki a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) egyik kutatócsoportjának tanulmányából.

„Nemcsak azt tudjuk felbecsülni, hogy évente hány fa pusztul el villámcsapások következtében, hanem azt is, hogy mely régiókban lépnek fel ilyen események gyakrabban, és milyen hatással vannak a globális szén-dioxid-tárolásra, illetve az erdőszerkezetre” – ismertette Andreas Krause, a tanulmány egyik fő szerzője.

A tudományos munka szerint a villámcsapások okozta fapusztulás évente megközelítőleg ugyanannyi szén-dioxidot szabadít fel, mint az élő növények elpusztulása erdőtüzekben. A villámcsapásokban megsemmisült fák az évente elpusztuló növényi biomassza mintegy 2,9 százalékát teszik ki, aminek következtében globálisan hozzávetőleg 770 millió – 1,09 milliárd tonna szén-dioxid szabadul fel. Krause szerint ez meglepően magas érték és nagyjából megfelel annak a mennyiségnek, amely nem ember által szándékosan okozott erdőtüzek során keletkezik. A szakember hozzátette, hogy

e számadat nem is tartalmazza a villámok által kiváltott erdőtüzekben elpusztult fákat.

Hozzátette, hogy a tűzben elégő növényzet teljes szén-dioxid-kibocsátása még ennél is lényegesen magasabb, mivel az élő növények mellett a talajban lévő elhalt faanyag és más szerves anyagok is elégnek.

Krause hangsúlyozta, hogy tanulmányuk az első, amely ráirányítja a figyelmet a villámcsapások által fákban okozott károk globális kihatásaira. Korábbi tudományos munkák szerinte mindössze egyes erdőségekre összpontosítottak. A TUM kutatócsoportja azonban matematikai megközelítést alkalmazott egy bevett növényzeti modell kiterjesztésével, amely a fák növekedését becsüli fel világszerte klímaviszonyok, illetve tápanyagadatok, valamint megfigyeléseken alapuló tanulmányokat és villámcsapásadatokat alapul véve.

Az eredmények a klímaváltozásra tekintettel is relevánsak, mivel a legtöbb bevett modell a viharok számának növekedését jósolja. „Jelenleg a villámcsapások okozta halálozás különösen magas a trópusokon” – mondta Krause. De főleg a középső és magasabb szélességi fokokon növekedhet a viharok száma. „A villámok tehát a jövőben egyre nagyobb szerepet játszhatnak az erdőinkben is” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×