Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 24. szombat Salamon
Nyitókép: Pexels.com

Mellbevágó tanulmány a villámcsapásokról

Világszerte évente mintegy 320 millió fa pusztul el villámcsapás következtében - derül ki a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) egyik kutatócsoportjának tanulmányából.

„Nemcsak azt tudjuk felbecsülni, hogy évente hány fa pusztul el villámcsapások következtében, hanem azt is, hogy mely régiókban lépnek fel ilyen események gyakrabban, és milyen hatással vannak a globális szén-dioxid-tárolásra, illetve az erdőszerkezetre” – ismertette Andreas Krause, a tanulmány egyik fő szerzője.

A tudományos munka szerint a villámcsapások okozta fapusztulás évente megközelítőleg ugyanannyi szén-dioxidot szabadít fel, mint az élő növények elpusztulása erdőtüzekben. A villámcsapásokban megsemmisült fák az évente elpusztuló növényi biomassza mintegy 2,9 százalékát teszik ki, aminek következtében globálisan hozzávetőleg 770 millió – 1,09 milliárd tonna szén-dioxid szabadul fel. Krause szerint ez meglepően magas érték és nagyjából megfelel annak a mennyiségnek, amely nem ember által szándékosan okozott erdőtüzek során keletkezik. A szakember hozzátette, hogy

e számadat nem is tartalmazza a villámok által kiváltott erdőtüzekben elpusztult fákat.

Hozzátette, hogy a tűzben elégő növényzet teljes szén-dioxid-kibocsátása még ennél is lényegesen magasabb, mivel az élő növények mellett a talajban lévő elhalt faanyag és más szerves anyagok is elégnek.

Krause hangsúlyozta, hogy tanulmányuk az első, amely ráirányítja a figyelmet a villámcsapások által fákban okozott károk globális kihatásaira. Korábbi tudományos munkák szerinte mindössze egyes erdőségekre összpontosítottak. A TUM kutatócsoportja azonban matematikai megközelítést alkalmazott egy bevett növényzeti modell kiterjesztésével, amely a fák növekedését becsüli fel világszerte klímaviszonyok, illetve tápanyagadatok, valamint megfigyeléseken alapuló tanulmányokat és villámcsapásadatokat alapul véve.

Az eredmények a klímaváltozásra tekintettel is relevánsak, mivel a legtöbb bevett modell a viharok számának növekedését jósolja. „Jelenleg a villámcsapások okozta halálozás különösen magas a trópusokon” – mondta Krause. De főleg a középső és magasabb szélességi fokokon növekedhet a viharok száma. „A villámok tehát a jövőben egyre nagyobb szerepet játszhatnak az erdőinkben is” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Fontos nap a magyar kisebbségnek: szombaton összevont választásokat tartanak Szlovákiában

Fontos nap a magyar kisebbségnek: szombaton összevont választásokat tartanak Szlovákiában

Szombaton, október 24-én összevont megyei és önkormányzati választásokat tartanak Szlovákiában. A választók egyetlen napon döntenek arról, kik irányítsák a következő négy évben a településeiket és a megyéiket. Különösen fontos kérdés, hogyan szerepel a Magyar Szövetség. A kampány csütörtök reggel 7 órakor véget ért, a szavazás szombat reggel 7-kor elkezdődött, a lezárásáig választási moratórium van érvényben.

Így emlékeztek meg az 1956-os forradalomról szerte a világban és Magyarország településein - képes összefoglaló

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóját ünnepelte idén október 23-án Magyarország, és a hősök előtt tisztelgett számos más ország is.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×