Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb – hazánkban –, nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy 2024 tavasza a mérések kezdete óta a legmelegebb volt. Szabó Péter éghajlatkutató közölte, idén január vagy március elejétől május közepéig a klímaátlagnál összességében kissé – körülbelül fél fokkal – melegebb volt, de a május ténylegesen hűvösebb. Az, hogy az idei tavaszt hidegebbnek érezzük, elsősorban azért van tehát, mert a múlt évhez viszonyítjuk – magyarázta az ELTE meteorológiai tanszékének doktorandusza.
A kutató elmondása szerint az, hogy egy melegedő éghajlatban előfordulnak hidegebb periódusok is, teljesen normális, aminek hátterében a – hideg északi területeket és a meleg egyenlítő területeket elválasztó – „poláris örvény” gyengülése áll. Amikor a poláris örvény néha-néha meggyengül, leáll, a hideg levegő délebbre tud árami, akár tartósan is, és ilyenkor fordulhat elő, hogy míg Magyarországon két-három hétig az átlagosnál hűvösebbre fordul az időjárás, addig mondjuk Izlandon 26-27 Celsiust mérnek. 2021 tavaszán is hasonló volt tapasztalható, amikor hideg, sarkvidéki eredetű levegő érkezett a térségünkbe, ami óriási fagykárokat okozott a gyümölcsösökben – magyarázta a szakértő.
Ami a jövőt illeti, Szabó Péter szerint nem szabad kijelenteni, hogy a soron következő májusok hasonlók lesznek az ideihez, de a hidegebb hónapokat valószínűleg jobban meg fogjuk jegyezni. Hozzátette: bár minden évszakunk melegszik, az egyes időszakok eltérően melegednek az évben, ezért az évszakok kezdete és vége is változhat. Vagyis az évszakok nem tűnnek el: mindig lesz egy meleg, nyári évszakunk és egy hideg, téli évszakunk, a kettő között pedig lesz a hideg és a meleg „harca”. Az átmeneti évszakok esetében nem meglepő, hogy az átlagoshoz képest „ugrálást” tapasztalunk. Innen erednek azok a népi megfigyelések, amellyel a márciusi felmelegedéseket (Sándor–József–Benedek) vagy a májusi hidegbetöréseket (Pongrác–Szervác–Bonifác fagyosszentek) próbálták korábban megmagyarázni.
Az ELTE meteorológiai tanszékének kutatói elemzésükben most arra jutottak, hogy a tél – az ötven évvel ezelőttiekhez képest – jelentősen lerövidült, míg
a tavasz és a nyár hossza 25-25 nappal megnőtt,
az ősz viszont nem változott. A tavasz nagyon korán elkezdődik és – éppen a most is tapasztalható hidegbetörések miatt – hosszúra nyúlik. A nyár, ami egy héttel a tavaszba, két héttel pedig az őszbe tolódik, nagyjából olyan hosszúságú, mint a tavasz. Vagyis a változások elsősorban a tél rovására történnek – mondta az éghajlatkutató.