eur:
406.26
usd:
383.49
bux:
79253.01
2024. november 18. hétfő Jenő
A Sás-tó Magyarország legmagasabban fekvő tava, tengerszint feletti magassága 507 méter. A tótól mintegy 100 méterre áll a sástói kilátó, amelyet egy algyői olajfúró toronyból alakítottak át erre a célra. MTVA/Bizományosi: Juhász Gábor  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Juhász Gábor

Itt a válasz a mátrai viperapánikra

A közelmúltban olyan posztok jelentek meg a közösségi médiában, amelyek szerint viperát láttak Sástón - ez egyes kirándulók körében aggodalmat váltott ki.

Az álhírek gyorsan terjedő mérge ellen próbálnak harcolni a szakemberek, amikor minden lehetséges alkalommal elmondják, hogy a Mátrában nem élnek viperák. A közelmúltban ugyanis futótűzként terjedtek el a közösségi médiában az erről szóló, minden alapot nélkülöző állítások.

Egy bejegyzés egy körülbelül 30 centiméter hosszú, két ujjnyi vastag, fekete, siklószerű állatról szólt, amely a bokrok alatt pihent, és ha a kutya odament, azonnal támadt. Ez állítólag a Mátrában, Sástón történt. Az eredeti poszt kiírója már nem található meg a Facebookon - tudósított a Gyöngyös Ma.

Babocsay Gergely, a gyöngyösi Mátra Múzeum főmuzeológusa, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának elnöke az InfoRádióban elmondta: nem élnek a Mátrában viperák, ennek állatföldrajzi okai vannak. Csak az ország más tájain lehet találkozni két viperafajjal.

A keresztes vipera egy tőlünk északra, illetve egészen Skandináviáig vagy a sarkkörig elterjedt, hidegkedvelő faj. A Kárpátokban is vannak már keresztes viperák, és ezeknek a populációi nyúlnak be hozzánk az ország északkeleti csücskébe, a Zemplén területére. Ezen kívül van még egy populációjuk a Tiszaháton, a Bereg sík vidékén, illetve még Nyugat-Magyarországon, Somogyban és Zalában fordulnak elő. Sehol máshol keresztes vipera Magyarországon él, és nem is ért el a modern korokban egyáltalán az Északi-középhegység többi helyére, tehát nem érte el már a Bükköt, sem a Mátrát, a Börzsönyt és a többieket - sorolta Babocsay Gergely.

A rákosi vipera pedig egy kifejezetten síkvidéki faj, nálunk a Duna-Tisza közén fordul elő, illetve a Kisalföldön, a Hanságban él még egy egész picike populáció. Ezeken kívül Magyarországon egyáltalán nincs vipera.

Persze időnként felmerül, hogy viperát elengedhettek valahol, most éppen a Mátrában, de ha így lenne, valaki már csak látta vagy lefényképezte volna, hiszen a Mátra az egyik legfrekventáltabb kirándulóhelyünk - mondta a szakember.

"Járjuk a Mátrát, de minden más kígyót találunk, kivéve keresztes viperát. Siklóink vannak, és ebből négy a Mátrában is előfordul. Közülük az egyik az erdei sikló, amelyik a Mátrában kifejezetten gyakori, és most van a szezonja, a kirándulók ilyenkor szoktak a leginkább találkozni vele, élőkkel vagy elütöttekkel. Itt él még a rézsikló, amely nem annyira ritka, de ritkán kerül szem elé, mert egy viszonylag rejtetten élő kisebb termetű kígyó. Ez egyébként hasonlít egy picit a viperára. Tehát hogyha valaki csak úgy félig ért hozzá - és ilyenekből viszonylag sokan vannak -, akkor bizony néha összetévesztheti a rézsiklót a viperával, és akkor azt szokták mondani, hogy viperát láttak" - számolt be tapasztalatairól Babocsay Gergely.

A másik két Mátrában élő siklófaj vízisikló - ezek, ahogy az előbbiek is, teljesen ártalmatlanok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Neurológus: ha kialakul az epilepsziás roham, akkor azt megállítani már nem lehet

Neurológus: ha kialakul az epilepsziás roham, akkor azt megállítani már nem lehet

Nem lehet megállítani egy epilepsziás rohamot, ugyanakkor az orvosok mellett a közvetlen környezet is sokat tehet azért, hogy ne legyen nagyobb baj. A szakemberek ilyenkor semmiképpen nem használnak defibrillátort, újraélesztéssel próbálkozni indokolatlan esetben csak további problémákat okozna – mondta az InfoRádióban Ilniczky Sándor neurológus.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.19. kedd, 18:00
Hegyi Zsolt
a MÁV Csoport vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×