A facebookos oldalakon gyakran felbukkan annak a balatoni szigetnek a fotója, amely Balatonvilágos és Aliga között található. A kevésbé tájékozott Balaton-féltők azonnal a tó tönkretételét, sőt bennfentesek luxuskörülményeit emlegetik. A fotókat felületesen nézők számára ugyanis már-már úszómedence képe rajzolódik ki. Pedig nem így van.

A kérdés, hogy akkor miről van szó? A toretro.blog.hu részletesen bemutatja ezt a mesterséges képződményt.

Kellett a víz

Az 1960-as években az ország egyik legnagyobb gyümölcs- és szőlőtermelő üzeme, a Balatonaligai Állami Gazdaság a tóhoz igen közel terült el, de mivel magasabban volt, állandóan vízhiánnyal küszködött. Akkor született az ötlet, hogy nyerjenek vizet a Balatonból.

A tervre az Enyingi Édesipari Célgazdaság és a szintén itt működő Vörös Hajnal Termelőszövetkezet mellett a balatonvilágosi termelőszövetkezet is rábólintott, és 1961-ben megalakították a Vízhasznosítási Társulatot. A négy gazdaság állami támogatással hamar előteremtette az összesen 44 millió forintnyi tőkét, mely az öntözőfürt és a vízátemelő rendszer kivitelezéséhez szükséges volt, és 1962-ben megindultak a munkálatok.

A lényeg, hogy építettek egy összesen 16 kilométer hosszú esőztető rendszert, amelynek működése automatikus volt, egyetlen mérnök gombnyomással tudta irányítani a vízgyűjtő melletti partszakaszon felépített szivattyúházból, mely ma is látható és működik is.

A látszólagos medence pedig nem más, mint a tóba épített betongyűrűs ülepítő, mely az iszaptól és szennyeződésektől tisztította meg a vizet, ezzel öntözésre alkalmassá téve azt. Az alábbi fotót találtuk róla.

Mindenesetre lassan hat évtizede (1965-ben adták át) hiszik az emberek, hogy "ez biztosan az épülő hotel flancos napozószigete lesz, vízre épített medencével, sőt egyesek még rakétasilót is beleláttak a rejtélyes gyűrűbe" – írja a blog.

Galamb-sziget

A másik sziget Balatonföldvárnál található. Nem túl nagy, ráadásul egy kikötőben jött létre, a csodalatosbalaton.hu ad történeti hátteret neki.

1905-ben, a balatonföldvári kikötő létesítésekor, a mederkotrás során keletkezett anyagból épült a Galamb-sziget. A keleti hullámtörő gáttal kis híd köti össze. Ma is népszerű rendezvényhelyszín.

Nevezték szúnyog- és majomszigetnek is, végül mai elnevezését a szigetre vezető hídon elhelyezett galambdúcokról kapta. A szigeten régen halászcsárda állt és közkedvelt fürdőhely volt. Az is tény, hogy szintén a 60-as években volt ezeknél grandiózusabb terv is.

Lázálom

Itt megint a toretro.hu segítségével tudhatjuk meg, hogy 1966-ban az Országos Idegenforgalmi Hivatal és a Balatoni Intéző Bizottságközösen írt ki pályázatot egy világszínvonalú szórakoztató komplexum tervezésére az aprócska földdarabon. Ekkorra ugyanis a külföldi vendégek száma komoly növekedésnek indult. A győztes pályázat – melyet 18 ezer forinttal jutalmaztak – cukrászdát, kerthelyiséget, bárt, kaszinót, cigányzenés vacsorázóhelyet és revüműsorok lebonyolítását lehetővé tévő 300 fős nightclubot képzelt a szigetre. Az építkezés megkezdését előbb 1967-re, majd 68-ra tolták, végül lemondtak róla.

Volt valódi sziget is

A Balatonnak azonban valóban volt saját szigete, mégpedig a XVIII. században. A vehir.hu-n is olvasható, hogy a Losta (Lustak) nevű sziget egy halászfalunak adott otthont Tihanytól nyugatra. Először egy 1211-es dokumentumban tesznek említést róla, de pontos méretét és elhelyezkedését homály fedi.

Losta létezését több középkori térkép is alátámasztja és általában az Aszófői-öbölben jelölik meg helyét. A szigeten a Lustah nevű falu közössége élt, akik vélhetően halászattal foglalkoztak – derül ki az 1211-es dokumentumból. A feltárások során római kori maradványokat fedeztek fel és arra következtetnek, hogy egy fürdő is volt a településen.

Utoljára egy 1780-as térképen volt megtalálható.