Infostart.hu
eur:
381.95
usd:
326.44
bux:
109394.22
2025. december 11. csütörtök Árpád
Horgászok csónakja a nádas mellett a Balatonon a vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolna felől fényképezve 2021. május 18-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Súlyos figyelmeztetés érkezett a Balatonnal kapcsolatban

2015 és 2019 között több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat, a téli nádvágásra engedélyt kérőknek pedig mintegy fele irtást végzett aratás helyett – mondta az InfoRádiónak a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző hidrobiológus. Pomogyi Piroska szerint súlyos ökológiai következményei lehetnek a folyamatnak.

Elég nagy a baj, ha azt vesszük figyelembe, hogy a Balaton mellett élők, illetve nyaralók számára meglehetősen zavaró tényező lehet a nád, hiszen megnehezítheti számukra a kijutást a nyílt vízre, és ezért megpróbálják felszabadítani maguk előtt az utat, ami bizony nádirtással jár – fogalmazott az InfoRádiónak Pomogyi Piroska. Hozzátette: számos partmenti telek egészen lefut a tó szélére, és valamiért sokan úgy gondolják, nemcsak a telket vásárolták meg, hanem a Balatont magát is, ezért bejárókat készítenek, ráadásul sok olyan anyagot behordva a tóba, ami nem odavaló.

„Építési törmelékkel, nem ritkán azbeszttel, azbesztpalával töltik föl, ami erősen rákkeltő,

nem számolnak azzal, hogy mindennek mi lesz a következménye.” Pedig a Balaton élete szempontjából súlyos következményekkel kell számolni – hívta föl a figyelmet.

A hidrobiológus kiemelte: a kulcsfogalom, hogy a Balaton egy igen sekély tó, különösen a déli oldala, szemben az északi parttal, ahol hegyek határolják a tavat, ezért a földrajzi okok miatt az a része mélyebb, de az átlagmélysége így is csupán 3 méter. A sekély tavaknál pedig a parti növényöveknek, mint például a nádasoknak, rendkívül fontos szerepük van abban, hogy a kívülről érkező terheléseket, köztük például a tápanyagterhelést – lásd mondjuk műtrágya – visszafogják a nyílt víztől, megóvva attól, hogy gyors ütemben romoljon a vízminőség.

„Ez a pufferzóna szerep megvédi magát a tavat”

– hangsúlyozta Pomogyi Piroska.

A Balatonhoz durván 1600 hektárnyi nádas tartozik, de ebből 1200 hektár az, ami belül van a mederben, a többi önkormányzati vagy magántulajdonú területeken található – ám a jogszabályok utóbbiakra is vonatkoznak. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő hozzátette: nagyon fontos lenne, hogy a nádasok egy részét – 200-400 hektárt – váltakozóan, évente vetésforgószerűen learassanak, segítve a növény megújulását. Ha ugyanis megújul a nád, tovább képes az említett pufferzóna szerepet ellátni. „A Balaton csak akkor marad meg tónak, ahol élünk, pihenünk, üdülünk és horgászunk, ha megóvjuk számukra is kedvező állapotában, amihez a parti sáv nádas területeinek a védelme is hozzátartozik.”

Ha nincs nádas, Balaton sem lesz!

A hidrobiológus végezetül elmondta: a 2015-ös és a 2019-es nádtérképen, vagyis négy év alatt mintegy

2,5-szeresére nőtt az úgynevezett „nádirtási aktivitás” – az a pusztítás, amit illegális bejárókkal, stégekkel és nyiladékokkal műveltek.

Ennek nagysága 2015-ben durván 3,5 hektár, tehát 31 ezer négyzetméter volt, 2019-ben viszont már 75 ezer négyzetméter. Ráadásul sok esetében értelmét sem találta a szakember annak, hogy miért irtják a nádat az emberek – mintha a zöld növényt egyszerűen nem bírná elviselni az ott élő vagy üdülő – jegyezte meg Pomogyi Piroska.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Pentagon számításai szerint Kína „leradírozná” a Tajvant védő amerikai flottát a föld színéről

A Pentagon számításai szerint Kína „leradírozná” a Tajvant védő amerikai flottát a föld színéről

„Kína vereséget mérne az amerikai erőkre egy tajvani konfliktusban” – ezt sugallja egy kiszivárgott katonai dokumentum. Az anyag szerint a Pentagon által rendezett szimulációkban rendre a kínaiak győznek, mert olcsó és hatékony fegyvereket tudnak bevetni az amerikai hajók ellen.
VIDEÓ
Donald Trump válaszokat követel, százmilliós amerikai segélycsomagot kaphat Kijev - Percről percre az orosz-ukrán frontról csütörtökön

Donald Trump válaszokat követel, százmilliós amerikai segélycsomagot kaphat Kijev - Percről percre az orosz-ukrán frontról csütörtökön

Noha az európaiak a következő hétre összehoznának egy találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnökkel, hogy az ukrajnai békéről tárgyaljanak, a Fehér Háznak először "válaszokra" van szüksége – jelentette ki Trump tegnap, miután beszélt Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vezetőivel. Az amerikai elnök szerint nem akarják fecsérelni az idejüket, Zelenszkijnek "realisztikusnak kell lennie", és újból felvetette, hogy mikor fognak választásokat tartani Ukrajnában. Az ukrán elnök tegnap nyitottságát fejezte ki ez iránt, az alkotmányos korlátok dacára. Mindeközben az amerikai képviselőház megszavazta a Pentagon következő két évre szóló védelmi költségvetését, amely évi 400 millió dollár katonai segélyt biztosítana Kijevnek. A büdzsét még a szenátusnak jóvá kell hagynia. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×