Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik

Átirányítják a kanyaró miatt lezárt kórház körzetének betegeit

A makói kórházban kanyaró miatt elrendelt zárlat következtében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szombaton módosította a területi ellátási kötelezettséget. Ez alapján a Békés megyei orosházi kórház látja el négy Csongrád megyei település betegeit.

Duray Gergő, az orosházi kórház főigazgató-főorvosa hétfőn az MTI-nek elmondta: az OTH határozata értelmében a Csanádalberti, Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér településről érkező betegek - összesen 2800 ember - járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátását végzik a makói kórház helyett. Vasárnap két-három beteg jelent meg a kórházban ebből a körzetből - tette hozzá.

A főigazgató elmondta: jelenleg felmérik a dolgozók oltási státusát. Megnézik, hogy dolgozóik közül hányan kaptak csak egyetlen védőoltást a kanyaró ellen, hányan kapták meg az ismétlő oltást is, és hányan nem részesültek egyáltalán az immunizációban. Az egészségügyi dolgozók kötelező morbilli védőoltásáról egyelőre nincs információjuk, azt az egészségügyi hatóság rendelheti el - közölte.

A román határhoz közeli gyulai és békéscsabai kórházat hivatalosan egyelőre nem tájékoztatták a dolgozók kötelező védőoltásáról, a két intézményben még nem kezdődött el az orvosok és ápolók oltásainak a felmérése.

Szentes Tamás országos tisztifőorvos szombaton azt mondta: ellenőrizni kell a Romániával határos megyékben az egészségügyi dolgozók kanyarófertőzés ellen is védettséget biztosító oltásának dokumentációját, azokat pedig, akik nem kaptak második oltást, be kell oltani.

Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, aminek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy, kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszú távra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két alkalommal - 15 hónapos, majd 11 éves korban - kapnak oltást a gyerekek. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Az oltás és az emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok szerint mintegy 99 százalékos védelmet biztosít.

A makói kórház tíz munkatársánál jelentkeztek kanyaró megbetegedésre utaló tünetek, közülük ötnél laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a fertőzést. Szombaton az OTH elrendelte az intézményben a zárlatot.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×