Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Szakorvos: sokszor elkésnek a fiatalok felvilágosításával

Timmermann Gábor szülész, nőgyógyász szerint a szülők, de sokszor az iskola is elkésik a fiatalok szexuális felvilágosításával, és sok a tévhit a fiatalok körében.

A szakorvos az M1 műsorában azt mondta, az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy megszakított közösüléssel biztosan elkerülhető a nem kívánt terhesség, pedig ennek a módszernek gyenge a hatékonysága.

Beszélt arról is, hogy prevenciós programot indítottak, amelynek keretében iskolákban hívják fel a figyelmet a szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt terhesség megelőzésére. Ennek tapasztalata az, hogy a szülők későn beszélnek erről a fiatalokkal, és sokszor az iskolában is későn kerül szóba a szexualitás.

Timmermann Gábor azt mondta, Hollandiában az "abortuszturizmus" ellenére is kevesebb az abortusz, mint itthon, mert ott az oktatásra nagy hangsúlyt fektetnek, 18 éves lányoknak már ingyenes a fogamzásgátló tabletta, a szórakozóhelyeken pedig ingyen lehet automatából óvszerhez jutni.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×