Vekedy Tamás oktatási szakértő szerint egyszerű oka van annak az első hallása meglepő felmérési eredménynek, hogy a magyar gyermekek szeretnek iskolába járni: ott vannak a haverok. Az iskolát ki lehet bírni, az embert ugyan néha megszégyenítik, de a barátok kárpótolnak ezért.
A dohányzás és az ivás Magyarországon szociális kompetencianövelő tényező, már az iskolában is, nem kevéssé a szülők magatartása következtében - mondta a pszichológus. Vekerdy Tamás nem ítéli el azt a tanárt, aki az iskola vécéjében együtt dohányzik a diákokkal. Szavai szerint a tanár és a diákjai közötti kapcsolati rendszer sokkal bonyolultabb annál, mintsem egy ilyen tény önmagában elítélhető lehessen, noha a módszert nem tartja feltétlenül szerencsésnek.
A kutatásból az is kiderült, hogy 1000 tinédzserlányból 21 teherbe esik. A pszichológus szerint ez jórészt a magyar prüdériának köszönhető, amely nehézzé teszi a nyílt beszédet az érzelmekről, a szexualitásról. "Aki szerelmes, annak nagyobb amplitúdón mozognak az érzelmei a pozitív és a negatív pólus között. Ilyen egyszerű tények nem nagyon jutnak el a gyermekekhez" - mondta a szakember.
A harminc ország adatainak összehasonlításából az az eredmény született, hogy Norvégiában és Dániában költik a legtöbbet a gyerekekre, míg a legkevesebbet Törökországban, Mexikóban és Lengyelországban. A gyermekszegénységet összevető adatsor szerint az OECD-országokban minden nyolcadik gyerek szegény. Az Egyesült Államokban minden negyedik, míg Magyarországon - legalábbis e vizsgálat szerint - minden tizenegyedik.
Meglepő lehet, de a gyerekek egészségügyi ellátását és biztonságát vizsgáló kategóriát Szlovákia nyerte, megelőzve Izlandot és Svédországot. A védőoltási programok hatékonyságát viszont Magyarországon ítélték a legjobbnak.
Oktatás kategóriában Magyarország a 12., az úgynevezett "iskolai élet minősége" kategóriában pedig a hetedik helyen végzett. Előbbi az oktatás eredményeit és a kimaradók arányát, utóbbi pedig a gyerekek közérzetét vizsgálta az iskolában. Magyarországon 27,6 százalék állította, hogy szeret iskolába járni, míg a finn gyerekek mindössze 16, a csehek alig 12 százaléka mondta ugyanezt.
A vizsgált országok közül Magyarországon a negyedik legrosszabb a dohányzó fiatalok aránya. A 15 éves gyerekek 21 százaléka gyújt rá legalább egyszer egy héten, szemben az OECD-átlaggal, ami 17 százalék. Alkoholfogyasztási mutatóink egy fokkal jobbak: itt Magyarország a hatodik legrosszabb helyen végzett. A 13 és 15 éves korosztály összesített adatai szerint nálunk a gyerekek 23 százaléka volt már részeg legalább kétszer életében. Az OECD-átlag 19 százalék, a legrosszabbul teljesítő Nagy-Britanniában a gyerekek 33, Dániában 31, Finnországban 28 százaléka rúgott már be.
Hanganyag: Herczeg Zsolt