Infostart.hu
eur:
352.41
usd:
307.38
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina

Ez már tényleg válság: nem isznak sört a németek!

A globális pénzügyi válság, valamint a dohányzási tilalom bevezetése komoly fejfájást okoz a német kocsmárosoknak: csökken a sörfogyasztás.

A német sörfőzők adatai szerint a nemzeti italból tavaly átlagosan 2,2 literrel kevesebbet fogyasztottak az országban, mint egy évvel korábban. Ez több mint két százalékos csökkenést jelent, és súlyos aggodalmakat vetít előre az idei évre nézve is.

A piac aggasztó mértékben szűkült az elmúlt néhány hétben, és komolyan aggódom a 2009-es kilátásaink miatt is - jelentette ki Peter Hahn, a német sörfőzők szövetségének vezetője.

A németek persze még így is tekintélyes mennyiségű sört isznak: átlagosan 190,5 litert fejenként és évente. Ez azonban negatív történelmi rekord Németországban, ahol a sör a kolbász mellett hagyományosan a nemzeti étrend szerves része.

"Sajnos, kijelenthetjük, hogy vége annak az időnek, amikor a németek még fejenként több mint 150 liter sört gurítottak le évente a torkukon" - kesergett Hahn.

Bár a sör ára nem emelkedett - és ilyen szentségtörést nem is terveznek a gyártók - a fogyasztás mégis csökken. Ennek részben a gazdasági recesszió az oka, részben a dohányzási tilalom az éttermekben és ivókban, részben pedig az, hogy megváltoztak a fiatalok alkoholfogyasztási szokásai.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×