Észak-Macedóniában és Hollandiában halálos áldozatokat is követelt a nyugat-nílusi láz, amelynek a vírusát Szerbiában, Horvátországban is kimutatták és megbetegedéseket okozott. A jelenlegi adatok szerint a vírus tőlünk indult el és tőlünk fertőzte meg egész Európát – erősítette meg Rusvai Miklós virológus az infoRádió Aréna című műsorában.

Hozzátette: Magyarország úgy is fogalmazhatunk, hogy „nagyhatalom” a nyugat-nílusi vírus kutatásában: 2002-ben a most is jelenlévő törzsek első európai kimutatása Bakonyi Tamás állatorvos-virológus nevéhez fűződik. Ő most az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központban, az ECDC-ben dolgozik, és pont a nyugat-nílusi vírussal kapcsolatos munkái révén került ebbe a pozícióba: részt vesz a fertőző betegségekkel kapcsolatos védekezés európai irányításában. Nagy Anna és munkatársai orvosi vonalon végeztek kutatásokat, és igen, kiderült, hogy a genetikai, úgynevezett retrospektív, tehát visszamenőleges vizsgálatok alapján innen Magyarországról indult a kettes genetikai vonalhoz tartozó, úgynevezett Lineage 2-es nyugat-nílusi vírus terjedése – magyarázta a virológus.

A kérdésre, hogy hogyan került ide hozzánk, azt mondta: a nyugat-nílusi vírus hordozói vándormadarak is lehetnek.

Általában madarakban él túl a vírus, azok az elsődleges gazdái, és a madarakról szúnyogok viszik át időnként emberre, lovakra, házi madarakra, juhokra, különböző fogékony fajokra,

amik azonban a vírus továbbterjedése szempontjából mind zsákutcának tekinthetők. Tehát ők nem képesek továbbadni a fertőzést, ha rajtuk élősködik egy szúnyog, az ő vérükben nincs annyi vírus, hogy aztán másik emberre is továbbadják, és főleg

nem terjed emberről emberre,

lóról lóra, tehát ezek a fajok zsákutcának tekinthetők.

Tehát a vírust valószínűleg madarak vitték olyan messzire, szűkebb körben pedig szúnyogok. „Ne felejtsük el: a szél a szúnyogokat akár több tucat kilométerre, 80-100 kilométerre is elhurcolhatja. De alapvetően madarak között terjed, és kisebb ugrásokkal, mint egy molyrágás, szépen szétterjed a megtelepedési hely környékén” – fogalmazott a kutató.

A kérdésre, hogy van-e védőoltás, gyógyszer vagy bármilyen megelőzési, gyógyítási mód a nyugat-nílusi láz ellen, azt válaszolta: lovakban igen, emberben nincs.

A lovak részére van vakcina, de a lovakban gyakoribbak a súlyos tünetekkel megnyilvánuló nyugat-nílusi esetek. Az embernél nincs,

de mindezideig nem jelentkezett olyan számban és súlyossággal a kór, hogy a vakcinagyártóknak megérje vakcinát kifejleszteniük ez ellen a betegség ellen, mivel sokkal szigorúbbak a követelmények az emberi vakcinák esetében, mint az állatvakcináknál – mondta Rusvai Miklós az infoRádió Aréna című műsorában.

A virológus arról is beszélt, hogy a koronavírus „köszöni, jól van”, ma is létezik, és ahogy jön az iskolaszezon, indul majd a koronavírus-járvány is – de már nem kell tőle igazán tartanunk, hiszen már nem okozhat súlyos járványt: a döntő többség súlyosan nem lesz beteg, hiszen az immunrendszerünk már felismeri a kórokozót.

Az interjút Exterde Tibor készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.