Oroszország közvetlen fenyegetésnek tekinti biztonságára nézve a NATO sarkvidéki katonai tevékenységét – írta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Nemzetközi együttműködés az Északi-sarkvidéken: kihívások és lehetőségek című, az arctic.ru portálon hétfőn megjelent cikkében.

Lavrov szerint a NATO és tagállamai a térség militarizálásával és új nemzetközi feszültséggócok kialakításával sodorják veszélybe az Északi-sarkvidék eddigi békés együttműködését. Felidézte, hogy a szövetség februárban indította el Arctic Sentry nevű műveletét, amelynek célja katonai jelenlétének bővítése a messzi északon. Hozzátette, hogy a NATO Oroszország északi határai közelében fokozza katonai előkészületeit, nagyszabású hadgyakorlatokat tart nem sarkvidéki országok részvételével, és fejleszti vezetési és irányítási rendszerét.

„Az ilyen katonai tevékenység a messzi északon közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára. Növekszik az olyan incidensek kockázata, amelyek potenciálisan katasztrofális következményekkel járó fegyveres konfrontációt válthatnak ki” – írta az orosz külügyminiszter.

Lavrov szerint a nyugati országok katonai lépéseikkel párhuzamosan gazdasági és pénzügyi szankciókkal is igyekeznek akadályozni az Oroszországgal együttműködő országok és vállalatok sarkvidéki projektjeit. Állítása szerint a NATO és más nyugati államok nyíltan arra törekednek, hogy az Északi-sarkvidéket az Oroszországgal és partnereivel szembeni fellépés új frontjává alakítsák.

Az orosz külügyminiszter a Nyugat Oroszország elleni politikájának következményeként említette a korábban működő sarkvidéki többoldalú együttműködési mechanizmusok meggyengülését is. Kiemelte, hogy az 1996-ban létrehozott Északi-sarkvidéki Tanács munkája 2022 márciusa óta gyakorlatilag befagyott, miután nyugati tagállamai felfüggesztették együttműködésüket Oroszországgal. Moszkva kész lenne a szervezet teljes körű munkájának helyreállítására, ha valamennyi fél figyelembe venné egymás „jogos érdekeit” – tette hozzá.

Lavrov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is nyitott a sarkvidéki együttműködésre. Elsősorban Kínát és Indiát nevezte fontos partnernek, de lehetőséget lát a BRICS-országokkal, valamint Belarusz, Dél-Korea és Szingapúr együttműködésének bővítésére is. Oroszország különösen az Északi-tengeri útvonal, a természeti erőforrások kiaknázása, valamint a közlekedési és ipari infrastruktúra fejlesztése terén kívánja erősíteni nemzetközi kapcsolatait.

A külügyminiszter szerint Oroszország a jövőben is vezető sarkvidéki hatalom marad, és a klímaváltozás, valamint a jégtakaró visszahúzódása tovább növelheti a térség közlekedési és gazdasági jelentőségét. Moszkva ezért folytatni kívánja az orosz sarkvidéki térség infrastruktúrájának fejlesztését, miközben álláspontja szerint nincs szükség új nemzetközi jogi szabályozásra a régió gazdasági tevékenységének rendezéséhez.