Az elmúlt időszakban a kormánynak több válsággal kellett szembenéznie. Ilyen volt például az energiaellátás a szélsőséges időjárás miatt, de az óriási, példátlan összefogás lehetővé tette annak megoldását – mondta.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kormány jelentős költségvetési hiányt örökölt, de azt sikerült három hónap alatt 2,5 milliárd euróval csökkentenie.

Az európai uniós problémák megoldásában az őszinte beszéd fontosságát emelte ki Magyar Péter.

Az illegális bevándorlás elleni küzdelem kérdését példaként felhozva a a kormányfő azt mondta, „nagyon nehéz megmagyarázni a magyaroknak, hogy miért bánnak Magyarországgal igazságtalanul” Brüsszelben.

Emlékeztetett arra, hogy egy uniós bírósági döntés értelmében az országnak jelentős összeget kell fizetnie naponta, „csak mert védjük a közös európai határokat”. „Ez szerintem nem tisztességes” – húzta alá hozzátéve, hogy a határok védelme az egyik legfontosabb feladata egy uniós tagállamnak.

Azt is közölte, hogy Magyarország konstruktívabb szereplő lett az az Európai Unióban az új kormány alatt, „de ez nem jelenti azt, hogy ne a magyar érdekeket védelmeznénk minden percben”.

Hangoztatta: az EU-ban a jelenlegi helyzetben olyan kérdésekre kell összpontosítani, mint gazdasági együttműködés és a versenyképesség.

Úgy fogalmazott: „el kell döntenünk, hogy az Európai Unió pusztán túl akar élni, vagy győzni”, mert ez különböző megközelítésmódokat igényel. Szerinte azonban még mindig nem az utóbbi a vezető nézet Brüsszelben. Hangsúlyozta, hogy Közép-Európában mindenképpen a győzni akaró megközelítésmódon kell fáradozni. A kormányfő ennek kapcsán a regionális együttműködés jelentőségét is kiemelte.

Janez Jansa: Közép-Európa előbb észbe kapott, mint a Nyugat

Közép-Európa az illegális migráció, valamint a biztonság- és védelempolitika területén több alkalommal is előbb felismerte a veszélyeket, mint Nyugat-Európa – jelentette ki Janez Jansa szlovén miniszterelnök hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon.

Felidézte: Szlovénia és a térség más országai annak idején szinte idealizálták az Európai Uniót, amelyhez a fejlődés, a stabilitás és a magasabb életszínvonal reményében csatlakoztak. Az integráció első éveit az unió „aranykorának” nevezte, amikor gazdasági növekedés, szolidaritás és felzárkózás jellemezte a közösséget.

A szlovén kormányfő szerint Oroszország Ukrajna elleni 2022-es teljes körű támadása után–- Magyarország kivételével – ugyancsak a közép-európai országok ismerték fel gyorsabban, mi forog kockán. Janez Jansa úgy vélte, ennek történelmi okai is vannak: az elmúlt évek nagy biztonságpolitikai kérdéseiben a stratégiai gondolkodás gyakran Európa középső részéből érkezett, míg Nyugat-Európában inkább a gazdasági érdekek kerültek előtérbe.