Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik

"Rémisztő a gondolat, hogy egy robot dönthet emberi élet kioltásáról"

A robotok rohamos fejlődése és terjedése szükségessé teszi etikai szabályok kidolgozását a számukra - figyelmeztet több kutató.

Isaac Asimov sci-fi író már sok évvel ezelőtt megalkotott egy hármas szabályt, amelyet a könyveiben szereplő robotoknak feltétlenül be kellett tartaniuk. Az első szabály az volt, hogy a robot soha nem okozhat kárt emberi lénynek, és azt sem engedheti meg magának, hogy az közbelépésének elmaradása miatt károsodjon. A második, hogy a robotnak engedelmeskednie kell az ember által adott parancsnak, de csak akkor, ha az nem ellenkezik az első szabállyal. A harmadik szerint a robotnak védenie kell saját életét, de csak úgy, hogy az ne sértse az első és a második szabályt.

Amikor Asimov ezeket leírta, a robotok még olyan kezdetlegesek voltak, hogy sem betartani, sem megsérteni nem tudták volna a három szabályt. Ma már ez nem így van - írja a La Repubblica című olasz lap.

Mivel már több mint egy éve például Japánban és Dél-Koreában gyerekek és öregek ellátásával is megbíznak robotokat, a Pentagon pedig négy és fél milliárd dollárt biztosított harci robotok kifejlesztésére, Noel Sharkey robotikával foglalkozó brit professzor úgy gondolja: eljött az idő arra, hogy etikai szabályokat dolgozzanak ki a robotok számára.

"Rémisztő a gondolat, hogy egy robot dönthet emberi élet kioltásáról" - mondta. Figyelme ugyanakkor főként a civil életben való felhasználásukra irányul. A segítség, amit a robot a szülőknek ad, kétségkívül nagy, a gyerekeket is szórakoztatja, de foglalkozni kell azzal is, hogy egy robot társaságának milyen pszichológiai hátulütői vannak. A majmokon végzett kísérletek több esetben nyugtalanító következményekkel jártak - tette hozzá.

Noel Sharkey azonban attól nem fél, hogy a robotok átveszik az uralmat az emberek felett, mivel agy nélküli gépek, nem gondolkodnak önállóan, mint a sci-fiben. Az embernek vigyáznia kell arra, hogy mit plántál beléjük.

Van olyan kutató, akinek az a véleménye, hogy a robotok humánusabban viselkedhetnek az embereknél, például a harctereken. Csak beléjük kell táplálni néhány olyan szabályt, amelyet nem hághatnak át.

"És ez nem a távoli jövő, hanem a holnap valósága, amelyen el kell gondolkodni, nehogy úgy járjunk, mint az internet berobbanásakor" - figyelmeztet Ronald Arkin professzor, aki amerikai katonai robotok számára készített több szoftvert.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

A Portfolio Checklist pénteki adásában többek között azzal foglalkoztunk, hogy hogyan élték meg a kis benzinkutak az üzemanyagok védett árát, miért áll lassan helyre a piac és milyen tényezők határozzák meg, hogy mennyiért tankolhatunk a nyáron. Vendégünk Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja volt. A műsor első részében arról volt szó, hogy mintha megrendülni látszana a piacok bizalma a memóriacsip-gyártókban, ami több kulcsrészvény árazásában is testet öltött. A több százmilliárd dolláros kérdés az, hogy immár az egész AI-infrastruktúra sztori áll ingatag lábakon, vagy csak egy apró korrekciónak vagyunk tanúi. A témát Kaszab Balázzsal, a Portfolio elemzőjével veséztük ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×