Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
319.39
bux:
126964.02
2026. február 14. szombat Bálint, Valentin

Czeizel Endre elárulja, mi a hosszú élet titka

Szombattól a brit királynő lesz a valaha élt legidősebb angol uralkodó. II. Erzsébet üknagyanyját, Viktóriát előzi meg, aki 1901. január 22-én hunyt el. Viktória ekkor 81 éves volt; ezt szárnyalhatja túl a királynő. De vajon királynőnek kell-e lenni ahhoz, hogy valaki ilyen szép kort éljen meg? Erre válaszolt az InfoRádióban Czeizel Endre genetikus.

Az életkort csak egyharmad részben határozzák meg az életkörülmények - véli a szakember, rámutatva arra: nem csak azok élhetnek meg szép kort, akik mindig a legjobb minőségű ételeket fogyasztják vagy akiknek az egészségi állapotát rendszeresen ellenőrzik, és a legkisebb betegségből is azonnal kigyógyítják őket.

Kétharmad részt a genetika a döntő. Ha valaki arra kíváncsi, vajon milyen életkorra számíthat, érdemes szemügyre vennie a saját családfáját.

Mint mondta, Francis Galton, az emberi örökléstan megteremtője szerint egy ember életkorának előrejelzéséhez átlagot kell vonni a szülők korából, és hozzá kell adni három évet.

Darwin unokatestvére, az 1800-as években élt kutató ugyanis úgy vélte: az egyes generációk ennyivel élik túl az elődjüket.

II. Erzsébet édesanyja 101 évig élt, így a királynő jó géneket örökölt, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy sorra dönti meg elődei rekordjait.

Bár a környezet és az életkörülmények a genetikához képest kisebb súlyúak, mégsem hagyhatók figyelmen kívül.

Czeizel Endre rámutatott: Budapesten például egy Rózsadombon született ember hét évvel hosszabb életre számíthat, mint egy józsefvárosi.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
31,5-szeres ugrás a kormány által támogatott beruházásoknál, az akkugyárakhoz mentek a százmilliárdok

31,5-szeres ugrás a kormány által támogatott beruházásoknál, az akkugyárakhoz mentek a százmilliárdok

Tavaly látványosan visszatért a nagy volumenű iparpolitikai támogatások korszaka a szerény 2024-es év után. Az egyedi kormánydöntésekkel megítélt ösztönzőknél a hangsúly még inkább a tőkeigényes feldolgozóipari beruházások felé tolódott, különösen az e-mobilitási–akkumulátoros értéklánc körül koncentrálódva. Eközben a százalékos támogatási arányok összességében mérséklődnek. A munkahelyteremtés továbbra is része a narratívának, ám a támogatási logika mindinkább stratégiai kapacitásépítésről, beszállítói pozíciókról és technológiai jelenlétről szól a 2025-ös szerződések alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×