Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Ítélet született az osztrák állatkínzó ügyében

Elismerte bűnösségét az osztrák kutyaszaporító nő a Sárvári Járásbíróságon, miután lemondott a tárgyalásról való jogáról. Brigitta Müllnert állatkínzás bűntettében, két év szabadságvesztésre ítélték, illetve hét és félmillió forintos pénzbüntetést is kiszabtak rá.

A Szombathelyi Törvényszék közleménye szerint az elítélt a Csöngei ingatlanokon 132 ebet, 5 lovat, 48 juhot, 14 kecskét, és 36 baromfit, Kőszegpatyon 56 ebet, Csapodon 60 kutyát, 4 némarécét és 2 lovat tartott.

A szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében összesen 241 kutyát tartott olyan körülmények között, amely 24 eb pusztulását okozta,

és alkalmas volt arra, hogy a többi kutya pusztulását, illetve maradandó egészségkárosodását okozza. A bíróság végleges hatállyal eltiltotta a nőt az állattartói, állattenyésztői és állatkereskedői foglalkozás gyakorlásától is.

A csöngei szaporítótelepen elkövetett tetteiért bűnösnek mondta ki a bíróság állatkínzás bűntettében - tudta meg a VAOL. Két év szabadságvesztésre ítélték, egy év után feltételesen szabadlábra helyezhető. A bíróság határozott arról is, hogy az őrizetben, illetve a letartóztatásban töltött időt beszámítja a börtönbüntetés idejébe.

Hét és félmillió forintos pénzbüntetést is kiszabott a Sárvári Járásbíróság a vádlottra, és eltiltották két évre a közügyek gyakorlásától, végleges hatállyal a tenyésztői és a kereskedelmi tevékenységtől.

Az ítélethirdetés előtt állatvédő szervezetek képviselői is megjelentek

Kapin Richárd, a Szurkolók Az Állatokért Egyesülettől felidézte, hogy óriási felháborodás volt pár hónappal ezelőtt az osztrák nő Magyarországon működő szaporítótelepeivel kapcsolatban, és azzal, hogy az osztrák nő mennyi állatot kínzott és ölt meg. Azok a szervezetek képviselték magukat a bíróság előtti demonstráción, akik részt vettek a nő telepének felkutatásában.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×