Hónapokig tartó előkészítés előzte meg a BRFK által koordinált rajtaütést, amellyel több száz, pénzmosás miatt folytatott nyomozással összefüggésben állították elő az érintetteket az Europol támogatásával.

A nyomozás során megállapították, hogy magyar pénzintézeteknél nyitott bankszámlákra 33 országból érkeztek mintegy 10 milliárd forint értékben olyan összegek, amelyekre többségében külföldön elkövetett csalásokból származó pénzt utaltak, majd mozgattak át további külföldi bankszámlákra.

A pénzmosás hátterében álló csalásokat olyan módszereket választva követték el, hogy a sértettek csak később szembesüljenek az őket ért kárral, valamint az elkövetői kör is láthatatlan maradjon számukra. A számlaváltós csalások esetében az elkövetők vállalatokat, szervezeteket keresnek fel létező partnercégek nevében, amelyeknek nyilvános adatait felhasználva megtévesztik a vállalatok kapcsolattartóit, hogy az elkövetők által megadott számlaszámra utaljanak pénzt.

Sok esetben az elkövetők a cégek belső levelezését támadják és szereznek hozzáférést ahhoz,

majd a levelezőrendszert használva a megrendelésekhez saját számlaszámaikat adják meg. A "CEO fraud" módszernél a csalók e-mailben tévesztik meg a cég alkalmazottját, azt állítva, hogy a főnöke ad utasítást a pénzátutalásra, amely leginkább egy új cég vásárlása érdekében történik.

A rendőrség szerint a befektetési csalásoknál leggyakrabban a részvények, a kötvények, a kriptovaluták, a ritkafémek, a tengerentúli ingatlanok vagy az alternatív energia területén kínálnak vonzó és gyors pénzszerzési lehetőséget, sokszor közismert, híres emberek képeinek és ajánlásának jogellenes felhasználásával.

A közösségi médiában pedig az egyik legismertebb módszer az úgynevezett "romance scam", vagyis amikor

a csaló hamis névvel vagy más emberek személyazonosságát felhasználva lép kapcsolatba későbbi áldozatával,

akitől - miután érzelmi kötődést alakított ki vele - pénzt csal ki nehéz élethelyzetére hivatkozva.

Azt írták, hogy a csalásokból szerzett pénz eltüntetésével kapcsolatban tendenciának tekinthető, hogy jól szervezett bűnözői csoportok tagjai jellemzően rossz anyagi körülmények között élő embereket vesznek rá arra, hogy minimális anyagi ellenszolgáltatásért cserébe nyissanak bankszámlákat, majd mondjanak le a számlák feletti rendelkezésről.

Az elkövetők a strómanokkal a legtöbb esetben elhitetik, hogy semmilyen következménnyel nem jár rájuk nézve, ha átadják a később pénzmosásra használt számlák kezelését.

Az előállítottak közül a gazdasági nyomozók őrizetbe vettek egy szervezői szereppel gyanúsítható férfit is, aki egy fővárosi lakásba 16, Romániából származó strómant jelentett be, hogy rendelkezzenek a bankszámlanyitásokhoz szükséges magyarországi lakcímmel.

A lakásában tartott kutatás során a rendőrök több száz banki dokumentumot foglaltak le.

A mostani akcióban a BRFK több millió forintot, informatikai eszközöket, adathordozókat, mobiltelefonokat, bankkártyákat, valamint céges és banki dokumentumokat foglalt le.

A 33 előállított gyanúsítottat a folyamatban lévő eljárásokban a nyomozók pénzmosás megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, egy szintén pénzmosással gyanúsított, 47 éves, őrizetbe vett férfinak a bíróság elrendelte a letartóztatását - olvasható a közleményben.