Ma Magyarországon a nyugdíjhatár egységesen 65 év a nőknél és férfiaknál. Viszont van egy erős demográfiai nyomás, nő a várható élettartam, miközben nálunk egy 65 évesen nyugdíjba menő férfinak átlagosan csak 14 nyugdíjas év jut, jóval kevesebb, mint a nőknek, akiknek még a Nők 40 korkedvezményes lehetőségük is megvan a nyugdíjba vonulásra. Olaszországban 67 év a nyugdíjkorhatár, de 2027 januárjától emelés kezdődik, és 2029-ben már várhatóan 67,5 év lesz. Dániában 70 év a nyugdíjkorhatár. Franciaországban pedig tavaly országos tüntetéssorozat lett abból, hogy 62 évről akarták feljebb emelni a nyugdíjkorhatárt 64-re, aztán vissza is léptek, és 2028-ra kitolták a nyugdíjreformot.

Magyarországon a nyugdíjkorhatár nincs a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötve, míg az Európai Unió országainak többségében – már 17 országban – automatikusan ahhoz van kötve

– mondta Farkas András, hozzátéve: tehát ha a 65 éves korban várható élettartam nő egy évet, akkor az a nyugdíjkorhatárt is automatikusan emeli.

De például a finnek azt mondják, csökkenhet is az élettartam, hiszen például a Covidnál visszaesett a 65 éves korban várható élettartam, és a finnek akkor vissza is vették a nyugdíjkorhatárt egy évvel. Van, amelyk ország egy évvel, van, amelyik nyolc hónappal, van, amelyik négy hónappal, vagy pedig egy hónapos ciklusokra bontva növeli vagy csökkenti a nyugdíjkorhatárt.

A magyar helyzet ettől eltér, nálunk törvény rögzítette a 65 évet, de a szakértő szerint elkapkodva.

„Mára már túlfutottunk a dolgon, hiszen a 62 évről 65 évre történő hároméves nyugdíjkorhatár-emelés másfél évtized alatt zajlott le, de közben a 65 éves korban várható élettartamunk nem nőtt három évvel, alig egy évvel lett magasabb.

Magyarán előre futottunk, túlságosan magas Magyarországon a nyugdíjkorhatár, ezért én be is dobtam, hogy ideiglenesen, 2037-ig le kéne csökkentenünk 64 évre a nyugdíjkorhatárt”

– vélekedik a „nyugdíjguru”, hozzátéve: tehát benne vagyunk a fősodorban, csak az élettartamunk „maradt le. Nem is beszélve arról, hogy az egészségben várható élettartamunk egész egyszerűen tragikus, ebben a 26-27. helyen vagyunk az Európai Unióban. Szerinte a várható élettartamhoz lehetne kötni a magyar nyugdíjkorhatárt is, ami körülbelül egy évtizedig semmilyen hatást nem gyakorolna a mai 65 évre – de ő 64 évre leengedné a korhatárt, ami a férfiak számára lenne különösen fontos. Nekik ugyanis

viszonylag kevés év jut nyugdíjas évként: 14,4 átlagosan a férfiaknak, és 18,4 a nőknek. De például egy, a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy több mint két évtizedig nyugdíjas,

vagyis nagyon nagy aránytalanságok is kialakulhatnak – mondja a nyugdíjszakértő. Hangsúlyozta: a nyugdíjkorhatár kérdését nem lehet csak úgy önmagában megvizsgálni, hiszen bele kell építeni a nyugdíjrendszerbe, hogy mi éri meg, mi teszi fenntarthatóvá vagy tartja meg annak a nyugdíjrendszert.

Farkas András hozzátette: a nyugdíjrendszerről és a nyugdíjasokról nem lehet csak a nyugdíj pénzbeli összege kapcsán beszélni. Az ilyen korosztályok életét az határozza meg, hogy milyen az egészségügyi ellátórendszer, hozzáférnek-e, van-e rendelő, gyógyszertár a környezetükben. Tehát az életminőségüket az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, az idősotthoni ellátások és az otthoni ápolási struktúrák mind-mind befolyásolják.

„Állandóan hangsúlyozzuk, hogy dolgozzon a nyugdíjas, ameddig csak tud, csak ehhez olyan helyen kell lakni, ahol van olyan munkáltató, aki fölveszi a nyugdíjast, vagy a nyugdíjasnak olyan vállalkozása van, amit nyugodtan vihet tovább 70-75 éves koráig is. De ez biztonságosan lényegében csak a fővárosban és a megyeszékhelyeken, meg egy-két nagyobb városban oldható meg biztonsággal. Rengeteg nyugdíjas, aki kisebb településeken él, nem tud hova menni. Őrájuk külön kell mindig gondolni, és

a településfejlesztésnek is egy külön ágát kell hogy képezze az időskorúakról való gondoskodás, az elvándorlásuk megakadályozása, vagy éppen támogatása,

attól függ, hogy hol élnek – mondta.

Az is fontos kérdés, hogy ha megnézzük a gazdasági folyamatokat, hogy az automatizáció, az ipar, a szolgáltatások „forrongása”, a mesterséges intelligencia térhódítása együtt mit okoz, akkor

az élő munkát terhelő járulékokra épített rendszer, amit a múlt században találtak ki, nem lesz hosszú távon elegendő ahhoz, hogy a nyugdíjak fedezetét kitermelje. Ki kell pótolni külső forrásokkal, öngondoskodással.

„Ma minden nyugdíjrendszer három lábon áll. Az állami nyugdíj, a foglalkoztatói pillér és az öngondoskodás. Ma Magyarországon foglalkoztatói pillér egyáltalán nincs, eleve billeg az egész, és így kell szembesülnünk a jövő kihívásaival. Én biztos vagyok benne, hogy az adóbevételekre épített nyugdíjrendszerek kora jön majd el” – vélekedik Farkas András.

Az egyre nagyobb demográfiai nyomásról is beszélt és úgy vélte, hogy 2035-37 körül, a „Ratkó-unokák” tömeges nyugdíjba vonulásakor már biztosan lesznek gondok.

Jelenleg évente 90-95 ezer új nyugdíjas van Magyarországon és néhány ezernyi egyéb ellátott, 2037-től viszont 140-160 ezer lesz évente, és néhány éven belül a 2 millió öregségi nyugdíjasból lesz 2,5 millió öregségi nyugdíjas.

Tehát pluszban megjelenik a nyugdíjrendszeren egy 20 százalékos terhelés, miközben szembesülünk majd azzal, hogy változik a világ, változik a gazdaság, változnak a megadóztatható vagy járulékkal terhelhető jövedelmek.

„Már most el kell kezdeni gondolkodni azon, hogy hogyan lehet fogyasztási adó alapúvá tenni, vagy a termelést megadóztatni, a robotadóról is cikkeznek már világszerte. Az állampolgári alapnyugdíj megteremtésével lehetne adni egy biztonsági hálót minden idős embernek, és a háló sűrűsége attól függ, hogy hány évet élt az adott országban” – mondta Farkas András.

A nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően. Úgy véli: sokkal nagyobb hangsúlyt kap az új nyugdíjrendszerben a szolidaritás elve.

A „nyugdíjguru” az InfoRádió Aréna című műsorában azt is mondta, hogy jövőre várhatóan 9 százalék lesz a valorizációs szorzó, ami nagyon jó hír a nyugdíjba menőknek, és hogy a kisnyugdíjasok többsége azért kap kevés nyugdíjat, mert régen állapították meg a nyugdíját, ami elértéktelenedett azáltal, hogy évről évre csak az inflációval emelték az elmúlt években ezt a járandóságot. A „nyugdíjguru” azt tanácsolta a nőknek, hogy ha lehet, a munka mellett vegyék igénybe a „nők 40” néven ismert kedvezményes öregségi nyugdíjat, mert így jobban járnak, mint ha később mennének nyugdíjba.

A nyugdíjszakértő szerint macerás, de megoldható a „Férfiak 40” és a foglalkozási korkedvezményes nyugdíj is, és nemzetközi példákat mondott, hogy működnek máshol a korkedvezményes nyugdíjak.

Az interjút Kocsonya Zoltán készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.