Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella

Moszkvai ingatlanügy: Bajnai Gordont is meghallgatta a nyomozó főügyészség

Bajnai Gordon volt kormányfőt is meghallgatta a Központi Nyomozó Főügyészség a moszkvai magyar kirendeltség eladásával kapcsolatban - közölte a volt miniszterelnök titkársága.

Bajnai Gordon tanúként készségesen válaszolt minden kérdésre - olvasható a közleményben. A főügyészség azért kérte fel Bajnai Gordont, mert 2008-ban gazdasági és fejlesztési miniszterként részt vett egy dobogókői kormányülésen, ahol tájékoztatás hangzott el a képviselettel kapcsolatban.

Emlékeztettek, hogy 2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnökként Balázs Péter volt külügyminiszteren keresztül indított vizsgálatot az épület eladása ügyében. A vizsgálati anyag a részét képezte a kormányváltáskor készített átadás-átvételi dokumentum-csomagnak, azt megkapta az Állami Számvevőszék is.

A Hír TV honlapján csütörtökön közölt információ szerint Hiller István volt oktatási és Szekeres Imre akkori honvédelmi minisztert is meghallgatták. Hiller István az ügyészségről távozóban a Hír TV-nek azt mondta: nem emlékszik az előterjesztőre, és csak az egyéb témák között volt szó 2008-ban a dobogókői kormányülésen a moszkvai magyar kirendeltség eladásáról.

Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter a honlapon megjelentek szerint azt mondta: nem volt végig jelen a Gyurcsány-kormány 2008 júniusi ülésén, csak az arról készült emlékeztetőt kapta meg. Hozzátette: az áron aluli értékesítésről nem volt tudomása, a meghallgatásra is védő nélkül érkezett, mert mint fogalmazott, nincs szüksége védelemre.

A Hír Tv honlapja emlékeztetett: a szocialista kabinet ezen az ülésen vette tudomásul a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladását, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata szerint ekkor hatalmazták fel Veres János pénzügyminisztert és Göncz Kinga külügyminisztert az ügylet utólagos "lepapírozására".

Az MTI kereste Szekeres Imrét, aki nem kívánt nyilatkozni. Fazekas Gézát, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivőjét csütörtök délután nem sikerült az MTI-nek elérnie.

A moszkvai ingatlaneladással kapcsolatban a múlt héten három szocialista politikust hallgattak meg, Kiss Péter volt kancelláriaminisztert, Iváncsik Imre egykori titkosszolgálatokért felelős államtitkárt és Ficsor Ádámot, a volt titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert.

A 2009 novembere óta tartó eljárás három gyanúsítottját - Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet - ez év februárjában vették őrizetbe, majd szabadlábra helyezte őket a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

A gyanúsítottak a nyomozóhatóság szerint - az árfolyamveszteségre is tekintettel - a magyar államnak összesen csaknem hét milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a moszkvai ingatlanügylettel.

A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet - a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva - érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviseleti épület elidegenítéséről.

A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, ami jóval kevesebb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötés után a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam számára, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá és 3,5 milliárd forintra váltották át.

Címlapról ajánljuk
A magyar növekedés új képlete – mi határozza meg Magyarország növekedési pályáját a következő években?

A magyar növekedés új képlete – mi határozza meg Magyarország növekedési pályáját a következő években?

Egy magyar vállalat ma gyakran nem azért nem tud szintet lépni, mert nincs megrendelése, hanem mert nincs elég jól képzett szakembere, drága az energia, és a legértékesebb tapasztalt dolgozói túl korán esnek ki a munkából. Közben a német autóipar, a nearshoring és a Balkán felértékelődése új lehetőségeket nyit. Magyarország növekedési pályája a következő évtizedben attól függ, hogyan tud maj élni ezekkel.
Tisza-kormány: Magyar Péter megszólalt a törökországi nyaralásáról, jönnek a béremelések és új kézbe kerül a légimentés

Tisza-kormány: Magyar Péter megszólalt a törökországi nyaralásáról, jönnek a béremelések és új kézbe kerül a légimentés

Magyar Péter a törökországi nyaralását érintő sajtóhírekre reagálva azt közölte, hogy a pihenését és az utazását saját maga finanszírozta, egyúttal visszautasította azokat az állításokat is, amelyek szerint helikopterrel utazott vagy elnöki lakosztályban szállt meg. Új üzenet jelent meg a Hirado.hu nyitóoldalán, amely szerint a közmédia online hírszolgáltatásának átfogó vizsgálata zajlik, a cél pedig egy független és hiteles közmédia megteremtése. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy interjúban a magyar egészségügy legnagyobb problémájának a humánerőforrás-hiányt nevezte, és 20–25 százalékos béremelést, új miniszteri biztosok kinevezését, a kórházi vezetői megbízások rendezését, valamint a várólisták érdemi csökkentését helyezte kilátásba. Megkezdődtek az egyeztetések arról is, hogy az Országos Mentőszolgálat átvegye a hazai légimentés feladatait a Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-től, miközben Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter az egyeki ipari park ügyében azt szorgalmazta, hogy egy esetleges használtgumi-feldolgozó beruházás előtt a helyiek teljes körű tájékoztatást kapjanak, és érdemben bevonják őket a település jövőjét érintő döntésekbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×