Október 23-i beszédében Bóka János arra figyelmeztetett, hogy küzdelmes időszak áll az ország előtt. Az Origónak adott interjúban három nagy politikai kihívást említett. Az első szerinte az ország alkotmányos berendezkedését érinti. Úgy látja, hogy a Tisza Párt a hatalomra kerülése óta szisztematikusan foglalja el a hatalmi központokat és az állami szerveket, köztük olyanokat is, amelyekre a parlamenti választás nem adott felhatalmazást. „Lecserélték a köztársasági elnököt, eltávolították az alkotmánybírák egyharmadát. Véleményem szerint politikai önkény és a teljhatalom kiépítése zajlik, az alkotmányos fékek és ellensúlyok felszámolásával” – fogalmazott.

„A második veszély az ellenzék és politikai közösségünk felszámolására irányuló törekvés. A cél szerintem az volt, hogy őszre, amikor a kormányzás első nehézségei jelentkeznek, már ne legyen működőképes, ütőképes ellenzék. Mivel ez politikai eszközökkel nem sikerült, most jogi és adminisztratív eszközökkel próbálják elérni” – mondta, kifejtve, hogy szerinte a kormány egypártrendszert hoz létre.

Harmadik veszélyként azt említette, hogy szerinte a Tisza nem rendelkezik vízióval vagy stratégiával arról, hogy milyen Magyarországot szeretne látni 10–15 év múlva, és a végrehajtáshoz szükséges kormányzóképessége sincs meg.

Emellett a Fidesz úgy látja, hogy a gyermekvédelmi törvény módosításaival korlátozzák a pedofil bűnelkövetők adatbázisához való hozzáférést, és úgy változtatják meg a gyermekvédelmi rendelkezéseket, hogy a szülőknek ne legyen beleszólásuk abba, milyen szexuális tartalmakkal találkoznak gyermekeik az oktatási intézményekben.

„Megítélésünk szerint a jogszabály alaptörvény-ellenes, mert csökkenti a gyermekvédelem alkotmányosan biztosított szintjét. Ezért az Alkotmánybírósághoz fordulunk” – jelentette ki.

Úgy látja, hogy a Wekerle programokkal a Tisza a hagyományos baloldali álláspontot képviseli, mert a baloldali kormányok Európa-szerte bérlakásépítési programokat finanszíroznak, ahelyett, hogy a fiatalok saját tulajdonú lakáshoz jutását segítenék. Megítélése szerint a kormány által megszerzett uniós forrásoknak pedig nagyon komoly politikai ára van, ide tartozik a gyermekvédelem, a migráció, valamint Brüsszel és az IMF gazdaságpolitikai ajánlásainak végrehajtása.

A Fidesz jövőjével kapcsolatban nem beszélt arról, milyen beidegződéseket kell maga mögött hagynia a nemzeti oldalnak, de azt kifejtette, hogy szerinte érdemes újragondolni, mit jelent ma Magyarországon jobboldalinak lenni, mit jelent egy nemzeti, konzervatív, patrióta közösséghez tartozni.

„Ami bennünket összeköt, az a meggyőződés, hogy Magyarországnak szuverén, cselekvőképes államra van szüksége. Hogy a magyar nemzethez tartozás érték, és ezt a sorsközösséget a XXI. században is meg kell óvnunk és erősítenünk. Hiszünk abban, hogy az egyéni jólét alapja a munka, a nemzeti jólét alapja pedig a magabíró gazdaság. Értéknek tartjuk a generációkon átörökített hagyományainkat és a zsidó-keresztény kultúrát, amelyből a magyar identitás is kisarjadt. Ha ezekben egyetértünk, akkor a részletkérdésekben nyílt, őszinte és szabad vitát kell folytatnunk, a közösség megerősítésének szándékával” – mondta.

Bóka János beszélt arról is, hogy új munkájához (a korábbi kormányban az európai uniós ügyekért felelős miniszterként dolgozott) Orbán Viktor volt miniszterelnöktől, a Fidesz elnökétől is kapott jó tanácsot.

„Azt mondta, hogy mindig legyek önmagam, és soha ne tegyek olyat, ami ellentétes a meggyőződésemmel vagy a karakteremmel” – idézte fel, hozzátéve, hogy emellett édesapja tanácsát igyekszik követni, amely úgy szól: ne hibázz!