Történtek egyeztetések és megbeszélések a jelenlegi ágazatvezetéssel ezt a területet érintően – mondta Szabó Erzsébet Gyöngyi, hozzátéve: az alapfelállás az volt, hogy kötelező módon bevezette az orvosi ügyeletet, ami úgy működött, hogy minden orvos, akinek van saját praxisa, praxisjoga, köteles volt részt venni az alapellátási ügyeleti szolgálatban, egy hónapban maximum két alkalommal.

„Ennek a kötelezőségnek több problémája mellett az egyik fő hátránya az volt, hogy

nem volt tekintettel arra, hogy a praxist vállaló orvos milyen élethelyzetben vagy egészségügyi állapotban van,

még olyan szinten sem, amit egyébként a munka törvénykönyve elismer mint kedvezményes lehetőséget – gondolok itt például a kisgyermeket nevelőkre vagy a rokkant kollégáinkra” – fogalmazott.

Amikor beveztték a kötelezőséget, az orvosi kamara tett egy javaslatot erre a mentesítésre, amit az akkori ágazatvezetés egy egyértelmű nemmel visszautasított. Most az új ágazatvezetés újra sorra vette ezt a kérésünket, és lesz majd egy olyan javaslatuk, ami arra irányul, hogy legalább azok a kollégák mentesüljenek az ügyeleti kötelezettség alól, akik életkoruknál vagy élethelyzetüknél fogva nem alkalmasak az ügyeleti feladat elvégzésére – mondta az ügyvivő.

A területért felelős államtitkár, Porpáczy Krisztina azt mondta, hogy

az óradíj emelését is tervezik.

A kérdésre, hogy ez segíthet-e a szakemberhiány megoldásában rövid vagy hosszú távon, a szakember azt mondta: egyelőre nincs összegszerű információjuk erről, de nyilván minden ilyen törekvést támogatnak és üdvözölnek.

Az óradíjemelés két szempontból is fontos lenne:

• egyrészt, mert a kötelező ügyelet bevezetése óta még inflációkövető módon sem emelkedtek az ügyeleti óradíjak.
• A másik pedig, hogy talán azzal, hogy ha jobban meg lenne fizetve az ügyeleti munka, akkor több fiatal kollégának lehetne vonzó ez a tevékenység

– fogalmazott, hozzátéve: itt azt is figyelembe kell venni, hogy ha életbe lép az a mentesítési kritérium, amit a kamara javasolt, akkor a kollégák elég nagy hányada már csak életkoránál fogva is mentesülni fog az ügyeleti munkavégzés alól.

A kamara javaslatában 65 éves életkori korhatár szerepel az ügyeleti mentesítésre, de az orvosok, háziorvosok átlagéletkora 62-63 év, és 40 százalékuk nyugdíjaskorú vagy afölötti. Tehát ha ők kiesnek az ügyeleti munkavégzésből, akkor az ő helyükre valahonnan orvost kell találni,

és a motiváció egyik eszköze lehet az, hogy egy méltányos ügyeleti óradíjat biztosítunk azoknak, akik vállalják ezt a feladatot – mondta.

Ezek a módosítások meg kell, hogy történjenek, hogy az ügyeleti feladatot olyanok végezzék, akik képességeiknél, paramétereiknél fogva alkalmasak erre a feladatvégzésre, és ne kényszerítsünk olyanokat ügyeleti munkára, akik erre már nem alkalmasak.

Ezt a helyzetet mindenképpen rendezni kell, és akkor utána majd egy következő lépés lesz, hogy el kell azon is gondolkodni, hogy az egész ügyeleti működésnek mik az alapjai,

és mennyire kell ebben a formában működnie az egésznek. Meg kellene nézni az esetszámokat, azt, hogy mire van szükségük a betegeknek vagy az adott ellátási területen élőknek, és ehhez igazítva kellene kialakítani egy fenntartható és egy működőképes rendszert, ahol alapvetően nem a kötelezőség vezérel, hanem az, hogy megfelelő szakmai kereteket tudjunk adni egy ügyelet működésének – mondta el Szabó Erzsébet Gyöngyi, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Szakmai Tagozatának ügyvivője az InfoRádióban.

A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.