Az egészségüggyel egyik kormány se nagyon mert foglalkozni. A Fidesz számára ez soha nem volt fontos téma, hiszen tudták, hogy egy óriási nehéz kalap, csak önteni kell bele a pénzt, miközben borzasztó nehéz változtatni rajta bármit is – mondta Rékassy Balázs háziorvos, szakorvos, egészség-szakpolitikai szakértő az InfoRádióban, hozzátéve: mindez látszik is, jelentős a lakosság elégedetlensége az egészségüggyel kapcsolatban. Ez nem is csoda, hiszen a kórházaink nagy része lepusztult, a 70-es években épült új kórház utoljára.

Számos szakdolgozó alulfizetett, nagyon sokan hiányoznak a rendszerből, mint ahogy orvosok is, tehát rengeteg sebtől vérzik az egész – fogalmazott.

A szakértő azt mondta: „nekem az tetszik, hogy Hegedűs Zsolt egy új szemléletet akar hozni az egészbe, és úgy próbálja rendbe tenni, egy 21. századi modern rendszerrel, hogy nem a hibákat keresi feltétlenül, hanem inkább egy fejlődő, tanuló egészségügyet szeretne létrehozni”

A szakértő szerint az új miniszter egy új koncepciót hoz az egészbe, aminek a lényege a transzparencia.

„Ahogy

• a mentők kiérkezési idejét már publikálták,
• a kórházi fertőzéseket már publikálták,
• a következő a kórházi műtéti nem kívánt események publikációja lesz,

és Hegedűs Zsolt mindezeket azért csinálja, és azért nyomja ennyire, mert az a gondolata, ami szerintem nagyon helyes, hogy ha egyszer valami nyilvános, vagy tudunk róla, akkor mindenki meg fog tenni mindent annak érdekében, hogy jobb legyen.”

Ez egy angol minta, ott évek, évtizedek óta bevált, hogy ha össze tudom hasonlítani az én adataimat a szomszéd adataival, akkor majd én is igyekezni fogok, hogy én legyek a jobb, még jobb legyek. Tehát ez a koncepció, ez a pozitív ösztönző, egy tanuló egészségügy, egy visszajelzéseket adó egészségügy, ez remélem, tényleg el fogja hozni a változást – fogalmazott.

Hegedűs Zsolt megerősítette a kormány korábbi vállalását, hogy évente 500 milliárd forinttal növeli az egészségügyi ráfordításokat. A kérdésre, hogy ez elég-e ahhoz, hogy érdemben változtatni lehessen, a szakértő úgy vélekedett:

500 milliárd forint egy magánembernek óriási, felfoghatatlan összeg, de egy rendszer szempontjából kevés. A magyar egészségügy körülbelül 4000 milliárd forintból gazdálkodik évente.

• Az 500 milliárdnak nagyságrendileg fele el fog menni az egészségügyi szakdolgozók fizetésére.
• A kórházak minden évben termelnek 100-150 milliárd közötti adósságot

– sorolta, majd hozzátette: az egészségügy alapja a háziorvos, ez az alapvető ellátás.

„Ha ma Magyarországon közel 900 ezer embernek nincsen háziorvosa, mert nincsen állandó háziorvos abban a körzetben, akkor ezt kell megerősíteni. Erre is egy új koncepció van: nem az, hogy egy háziorvos üljön egy rendelőben, hanem azt szeretnék elérni, ami egy nagyon jó és modern ötlet, hogy

a háziorvosok inkább csoportban dolgozzanak más szakmákkal együtt, együtt legyen egy szociális munkás, egy pszichológus, egy gyógytornász, egy dietetikus, egy háziorvos,

és ne 1700-1600 vagy 2000 beteget lássanak el, hanem ez egy sokkal nagyobb csoport legyen, többen legyenek felelősek a nagyobb csoport ellátásért. De ehhez is óriási plusz pénz kell, hiszen ezt nem lehet egy egyszobás rendelőben megcsinálni, ráadásul oda kell csábítani vidékre a fiatal orvosokat, akik idáig nem mentek háziorvosnak” – mondta.

A miniszter korábban arról is beszélt, hogy 10 milliárd forintos várólista-csökkentési program indul Magyarországon, és ennek egyik eleme az lesz, hogy a műtők a nappali főműszakon túl délután, illetve ahol erre van kapacitás, hétvégén is működjenek.

A kérdésre, hogy van-e erre szakasszisztensi, orvosi kapacitás, hogy elvégezzék ezeket a pluszműtéteket, úgy vélekedett, hogy plusz ösztönzőket vezetnének be a várólisták ledolgozására, tehát plusz pénzt kap a kórház, és ennek jelentős százalékát meg kell, hogy kapja az egészségügyi személyzet, a kórház nem nyelheti le a pénzt más célra, ezt effektíven a fizetés kiegészítésre kell költeni.

Tehát pénzzel próbálják motiválni az intézményeket, illetve szintén a transzparenciával. Arról is beszélt a miniszter, hogy

átnézik a várólistákat, felhívják a betegeket, és kiderült számára az, hogy a várólistán lévő betegek körülbelül 25 százaléka a műtétet már nem igényli,

mert valahol máshol már időközben megműttette magát.

Tehát a valóságban jobbak az adatok, mint gondolnánk, másrészről pedig ezekkel a pozitív ösztönzőkkel segítenék azt, hogy ezeket ledolgozzák. A harmadik szempont, amiről szintén szó volt, hogy a magánellátás már annyira drága lett, és annyira sok a magánszolgáltató, hogy az emberek nem feltétlenül tudják megengedni maguknak, hogy magánellátáshoz forduljanak, ezért hisz abban, hogy igenis plusz ráfordítással a kórház normál személyzete le fogja tudni dolgozni a várólistákon lévő eseteket.

A másik slágertéma a magán kontra állami egészségügy. Mindannyian tudjuk, hogy ugyanazok dolgoznak az állami szférában, mint a magánszférában. A kérdésre, hogy működhet-e egyfajta vegyes rendszer piaci alapon, a szakértő azt mondta: ezt megfelelőképpen szabályozni kell, ez ma a magyar egészségügy egyik legkomolyabb problémája.

Az, hogy valaki 20-30 vagy 40 ezer forintot kifizet az egészségügyért, miközben minimum ennyit mondjuk elkölt havonta cigarettára vagy fodrászra, vagy bármi másra, ez nem annyira elrugaszkodott dolog. Viszont

ez rontja az esélyegyenlőtlenséget, és ha mondjuk egy orvos inkább a magánba tereli a betegeit, azt természetesen elfogadhatatlan, etikailag az ilyen dolgokat ki kell vizsgálni, be kell szüntetni.

Megfelelőképpen szabályozni kell, hogy valaki mennyit dolgozhat magánellátásban és a közfinanszírozásban is, és akkor valóban csak annyit dolgozzon, és a közfinanszírozott ellátásban is érdekelt legyen abban, hogy minél több beteget minél színvonalasabban lásson el.

Az is fontos, hogy ne csak a mennyiséget finanszírozzuk, hanem a minőséget, azaz a produktivitást is vizsgálja a rendszer – mondta Rékassy Balázs háziorvos, egészségügyi szakmenedzser az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Németh Andrea készítette.