Feledy Botond az InfoRádióban elmondta: alapjaiban kell átalakítani, újjászervezni az intézetet,

• az Európai Unióval például hangsúlyosan foglalkoznak ezentúl,
• de az Ukrajnában zajló háború,
• a Nyugat-Balkán,
• valamint a klímaváltozás geopolitikai kockázatai is

a kiemelt témák közé tartoznak majd.

A vezérigazgató elmondása szerint a Magyar Külügyi Intézet mindig jelen volt és jelen tudott lenni a Külügyminisztérium háttérmunkájában. Vagyis olyan háttértudással és horizontális szemlélettel tud további szempontokat behozni a minisztériumi politikai döntések mérleglésében, amelyekre nem feltétlenül gondol egy minisztériumi struktúrában működő előkészítés.

Az átalakítás nemcsak a háttérmunkában lesz tetten érhető, mivel a konferenciák rendezése, a sajtó tájékoztatása és különféle elemzések is prioritást kapnak Feledy Botond szerint.

„Az alakuló külügyi stratégiával kapcsolatban az intézetnek is lehet szerepe, mégpedig olyan módon, hogy egyes civil szereplőkkel vagy más szakmai szervezetekkel fog tudni konzultálni az előkészítő szakaszban. A másik oldalon pedig az intézet programjai, nyílt eseményei, konferenciái állhatnak” - hangsúlyozta Feledy Botond.

A vezérigazgató szerint az intézet az elmúlt éveket Orbán Balázs politikai igazgató felügyelete mellett töltötte, ami mutatja, hogy a munkájával kapcsolatos elvárások radikálisan eltérőek voltak egy mostani külügyminisztériumi felálláshoz képest.

Az intézet vezetője egy amerikai volt, aki nyilvános megszólalásaiban is többé-kevésbé egyértelművé tette, hogy nem az Európai Unió lelkes támogatója.

Feledy Botond elmondása szerint vannak olyan témák, amelyek jóval kevésbé voltak jelen az intézet publikációiban, mint ahogy azt a magyar szuverén nemzetérdek indokolná, hiszen az Európai Unió és a NATO tagjai vagyunk, az pedig magyarként egy kardinális és fontos kérdés, hogy az uniós érdekérvényesítésben Magyarország hogy tud részt venni.

A vezérigazgató arról is szót ejtett, hogy melyek lesznek azok a folyamatok, vagy földrajzi régiók, melyekkel foglalkozniuk kell.

Mint mondta, ezek között biztosan szerepelni fog a Balkán és a Nyugat-Balkán, hiszen ez egy olyan régió, amellyel szomszédosak vagyunk, és láttuk már háborúban is.

A másik, az ukrán hadszíntér, tehát Oroszország agressziója. Utóbbinál a lényeg, hogy a szovjet térségben zajló folyamatok a kelet-európai NATO tagállamok biztonságát hogyan befolyásolják. Mint hangsúlyozta: ezek nem pusztán katonai kérdések és nem is feltétlen a külügy feladata, hogy ezt a legalaposabban feldolgozza.

Feledy Botond az interjúban arra is kitért, hogy az intézet szakértőgárdájának különböző írásait is át fogják tekinteni és azt is megvizsgálják, hogy szükség van-e létszámmódosításra.

A cikk Varga Mónika interjúja alapján készült.