Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Egy izzó egy száz eurós bankjegybe csavarva, a háttérben egy elektromos kábel
Nyitókép: Pixabay

Magyar Péter: már 2022-ben „végnapjait élte” az energiarendszer

„Orbán Viktorék már 2022-ben tudták, hogy a magyar energiarendszer a végnapjait éli és az összedőlés szélén áll. És mégsem tettek semmit” – fogalmazott a miniszterelnök egy dokumentumot bemutatva.

Magyar Péter a Facebook-oldalára feltöltött videójában idézett az előző kormány 2022-es előterjesztéséből, amely szerint a magyar energiaellátás a szakadék szélén áll, mert a kormány „egy teljes paksnyi” áramigénnyel terhelte meg a rendszert a nagyberuházók kedvéért, azaz több áramot ígértek oda a nagy ipari, sokszor akkumulátor beruházásoknak, mint amennyit a hazai energiarendszer biztonságosan elő tudott állítani.

Az akkor már eldöntött nagyberuházások kétezer megawattal növelték a magyar rendszer terhelését, miközben ehhez nem állt rendelkezésre a szükséges hálózati, erőművi kapacitás vagy éppen garantált megfizethető importáram – mondta a miniszterelnök, megjegyezve, hogy mindennek ismeretében sem tett négy évig semmit az Orbán-kormány a hálózat fejlesztése érdekében.

Magyar Péter kijelentette, hogy energia- és vízügyi forradalomra van szükség Magyarországon, amelynek részeként soha nem látott mértékben fejlesztik majd az energiatároló-kapacitásokat és a villamosenergia-hálózatot.

A miniszterelnök rámutatott, hogy Magyarországon már több mint 8800 megawattnyi napelemes kapacitás működik, de az energiatárolók teljesítménye mindössze 980 megawatt, azaz körülbelül kilencszer több energiát tud az ország a napból előállítani, mint amennyit egy adott pillanatban a tárolók képesek felvenni. Ennek eredményeképp napsütéses időben túltermelése van az országnak, amelyet „fillérekért”, vagy negatív áron tud értékesíteni, azonban eltárolni belőle éjszakára vagy felhősebb időre szinte semmit sem képes.

Ennek ellenére az Orbán-kormány az ipari és lakossági naperőmű-fejlesztéseknél következetesen kihúzta a jogszabályokból és támogatási programokból a tárolókapacitások építésére vonatkozó előírásokat - sérelmezte Magyar Péter, kiemelve, hogy a jelenlegi kormány fejleszteni fogja az energiatároló-kapacitásokat, csökkentve így az ország importfüggőségét.

A miniszterelnök a villamosenergia-hálózat fejlesztésének elmaradását is felrótta, majd bejelentette, hogy pénteken eredményt hirdetnek mintegy 600 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló villamosenergiahálózat-fejlesztési pályázaton, amelynek eredményeképp új vezetékek és aláállomások épülhetnek, valamint nagyobb teljesítményű transzformátorok létesülhetnek.

Magyarország energiája biztonságosabb, olcsóbb és egyre nagyobb részben hazai lesz – jelentette ki Magyar Péter.

A miniszterelnök megismételte, a nagyfogyasztóktól továbbra is elvárják az önkéntes fogyasztáscsökkentés betartását, a lakosságnak pedig megköszönte, hogy 17 és 22 óra között mellőzi vagy átütemezi az áramfogyasztását.

Közölte azt is, hogy a Duna vízszintje már 11 centimétert emelkedett vasárnap óta Pakson, az osztrák vízgyűjtő területeken pedig jelenleg esik az eső, de ez a paksi erőmű teljes visszakapcsolásához várhatóan nem lesz elegendő, ráadásul jövő héttől újra száraz és forró időjárás jön, így „újra számolhatjuk a centiket”.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×