Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Egy nő leadja szavazatát a budapesti Áldás utcai Általános Iskolában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Kétharmadnál a részvétel – itt vannak a 15 óras adatok

A választásra jogosultak 66,01 százaléka, 4 968 713 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig. Sosem volt még ilyen.

Délután három óráig csaknem 5 millió választópolgár adta le a szavazatát, ez a választásra jogosultak 66,01 százalékát jelenti. A választási részvétel továbbra is rekordmagas.

A fővárosban 69,23 százalék, Pest megyében 69,67 százalékos volt a részvétel, ez utóbbi volt megyei szinten a legmagasabb arány. A másik végletet Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenti 60,08 százalékkal.

Vármegyei adatok

  • Baranya vármegye 63,67 százalék 180 094 szavazó
  • Bács-Kiskun vármegye 64,15 százalék 251 282 szavazó
  • Békés vármegye 65,17 százalék 167 266 szavazó
  • Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 60,08 százalék 288 163 szavazó
  • Csongrád-Csanád vármegye 66,31 százalék 206 198 szavazó
  • Fejér vármegye 67,59 százalék 225 495 szavazó
  • Győr-Moson-Sopron vármegye 68,38 százalék 246 340 szavazó
  • Hajdú-Bihar vármegye 63,33 százalék 257 980 szavazó
  • Heves vármegye 65,15 százalék 147 626 szavazó
  • Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 63,3 százalék 177 512 szavazó
  • Komárom-Esztergom vármegye 66,09 százalék 156 652 szavazó
  • Nógrád vármegye 62,21 százalék 90 251 szavazó
  • Pest vármegye 69,67 százalék 731 952 szavazó
  • Somogy vármegye 64,17 százalék 150 455 szavazó
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 60,33 százalék 251 080 szavazó
  • Tolna vármegye 63,8 százalék 106 005 szavazó
  • Vas vármegye 67,17 százalék 132 171 szavazó
  • Veszprém vármegye 67,63 százalék 182 599 szavazó
  • Zala vármegye 66,43 százalék 139 419 szavazó

2022-ben 15 óráig a választásra jogosultak 52,75 százaléka adta le szavazatát országosan. 2014-ben 45,02 százalék, 2018-ban 53,64 százalék szavazott 15 óráig.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×