Lánszki Regő országos főépítész hozzátette: a múzeumi tervpályázat eredményének bemutatásával egy új országépítési gondolatot is ünnepelnek, egy olyan szemléletet, amely szakít a reflexszel, hogy minden országos intézménynek Budapesten kell állnia. Egy olyan szemléletet ünnepelnek, "amely végre egészben látja az országot, nem központ és vidék ellentéteként, hanem összekapcsolódó városok hálózataként" - hangoztatta az államtitkár.

Hozzátette: ez a koncepció nem helyi kivétel, hanem országos irányváltás. Annak felismerése, hogy a vidéki városok nem csupán múltjuk őrzői, hanem jövőjük alkotói is, hogy a megőrzés mellett szükség van új, karakteres városi jelképekre, új ikonikus épületekre is - fűzte hozzá.

A Debrecenben felépülő Magyar Közlekedési Múzeum meghívásos építészeti tervpályázatát a DAW Építész Stúdió Kft. pályamunkája nyerte meg.

Lánszki Regő a győztes tervről azt mondta, olyan épület születik, amely "egyszerre lesz kortárs és mértéktartó, ami tud modern lenni anélkül, hogy elidegenítene, amely a tájat nem elfedi, hanem folytatja, (...) olyan új jelkép születik, amely a környezetébe simul, mégis messziről felismerhető, és amely nemcsak egy múzeum lesz, hanem az új országos gondolkodás első látható mondata".

"Ez az épület nemcsak Debrecennek lesz új jelképe, hanem ennek az új országos szemléletnek a nyitómondataként is szolgál" - mondta az államtitkár, megjegyezve, hogy ezt az üzenetet nemcsak Budapesten fogják meghallani, hanem Pozsonyban, Marosvásárhelyen, Bukarestben, Varsóban, Koppenhágában és Athénban is.

Lánszki Regő rámutatott: a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum - és vele együtt a Természettudományi Múzeum - nem helyi intézmények lesznek hanem olyan vonzerők, amelyekért magyarok és külföldiek egyaránt napokat töltenek majd el Debrecenben.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere felidézte, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként a város Magyarország egyik legfontosabb gazdasági motorja és nemzetgazdasági jelentőségű centruma lett. Hozzátette: "minden nagy gazdasági fejlődést eredményező korszak egy-egy város életében szükségszerűen magával hozta az adott város nagyívű fejlődését is, mi itt, Debrecenben most lépünk be fejlődésünk ezen fázisába".

Az előttünk álló években, évtizedekben múzeumokkal, hangversenyteremmel, új közintézményekkel kell gyarapodnia Debrecennek, "olyan léptékű fejlesztésekben gondolkodunk, amelyek hosszú távon formálják Debrecen arculatát és szerepét" - hangsúlyozta a polgármester.

Papp László szerint történelminek számít, hogy Debrecen otthont adhat a Magyar Természettudományi Múzeumnak, és óriási jelentőségű, hogy a Magyar Közlekedési Múzeum új otthona is Debrecenben, a város egyik legjelentősebb, kifejezetten új innovációs központjában épül majd fel.

"Ott, ahol az egyik legfontosabb jövőbeli városrésze formálódik: az autóipar innovációs központja, amely a BMW gyárra épülő innovációs ökoszisztémát jelenti.

Ez a városrész az új technológiák, a kutatás-fejlesztés, az oktatás és a közlekedés tematikusan összekapcsolt területe lesz – a múzeummal együtt egy modern, kreatív, élhető rendszert alkotva" - tette hozzá a városvezető.

Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a díjátadón azt mondta, egy jó múzeumi épületnek egyszerre kell megfelelni a műtárgyvédelmi, a látogatói, az üzemeltetési és a környezetvédelmi szempontoknak. "Olyannak kell lennie, amely már külsejével is üzen a funkciójáról, és vizuálisan is karaktert ad a környezetének" - magyarázta.

Hozzátette: erre a sokrétű feladatra vállalkoztak azok az építészek, akik a tervpályázatra benyújtott munkájukkal megpróbálták bemutatni, hogyan is nézzen ki Debrecenben a közlekedési múzeum új otthona. A főigazgató meggyőződésének adott hongot, hogy

a legjobban magvalósítható pályázatot sikerült a zsűrinek kiválasztania.

A tervpályázat első szakaszában tíz, a másodikban kilenc pályamű versengett. A pályázaton az első díjat a DAW Építész Stúdió Kft. terve kapta. A második helyezett az Archiko Kft., a GAV-Art Stúdió Kft. és a T1 Studio Kft. közös pályázata lett, a harmadik helyet a Zaha Hadid Architects és a Finta stúdió terve szerezte meg.