Orbán Balázs az egyetemisták körében lelőtt Charlie Kirk amerikai politikai aktivista halála kapcsán arról beszélt, hogy az egyetem az a civilizációs vívmány, ahol olyan értékeket lehet átadni és befogadni, amelyeket máshol sehol.

„Az értelmes vita embere volt. Éles érzékkel látta, hogy a nyugati egyetemeken egyre nehezebb valódi vitát folytatni, számos egyetem tulajdonképpen a liberális, progresszív dogmák foglyává vált” – hangsúlyozta Charlie Kirkre emlékezve. Hozzátette: a progresszív dogmatizmus ma már nemcsak az Amerikai Egyesült Államokban, hanem az egész nyugati világban, így Magyarországon is megjelent.

Orbán Balázs szomorúnak nevezte a tényt, hogy eredetileg éppen a progresszív oldal hirdette a dogmatizmus ellenpólusaként saját magát, de ez mára megfordult, hiszen „aki nem vallja az éppen aktuális liberális kánont, könnyen kiátkozás, pellengérre állítás, sőt akadémiai boszorkányüldözés fenyegeti”.

Úgy vélte, hogy ez a közösség és a nemzet szintjén egyaránt káros jelenség, hiszen egy nemzet ereje éppen abban rejlik, hogy milyen megoldásokkal szolgál a történelem nagy kihívásaira. „Megoldásokat pedig csak nyílt és őszinte párbeszédben, nézetek szabad ütköztetésében lehet találni” – emelte ki.

A kuratóriumi elnök szerint ha az akadémiai világ ideológiai értelemben bezárkózik, akkor nemcsak az egyetemek teljesítenek majd rosszabbul, hanem az egész magyarság is, pedig a következő évtizedek komoly próbára tesznek majd minden nemzetet.

„A siker azon fog múlni, hogy mi, magyarok, milyen ötletekkel és megoldásokkal állunk elő. A jó megoldásokhoz pedig bátorság, eredetiség és újszerűség kell” – hangoztatta. Hozzátette: az akadémiai világban is fent kell tartani a szellemi szabadságot, „hogy képesek legyünk megvédeni magunkat a dogmatikus, és jelenleg a liberális oldalról érkező uniformizálódástól.”

Orbán Balázs kiemelte: az MCC azért jött létre, hogy legyen terepe a magas szintű tudományos igényű, mégis a nemzet egészét szolgáló vitáknak, párbeszédnek.

„Mi hiszünk az értelmes párbeszédben, a nézetek ütköztetésében és a sokszínűségben”

– hangsúlyozta.

„Elmondhatjuk, hogy a teljes történelmi Magyarország meghatározó tehetséggondozó központja az MCC” – hangsúlyozta Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója hozzátéve, hogy idén több mint nyolcezer diák tanul az MCC 31 központjában Kárpát-medence szerte.

Az igazgató arról is beszélt, hogy az elkövetkező időszak társadalmilag és közéletileg egyaránt intenzívnek ígérkezik, de az MCC híve a párbeszédnek, a szenvedélyes vitának, amely természetes része a közösségi életnek, ugyanakkor legalább ilyen fontos egymás kölcsönös tisztelete is.

„Akkor támogatjuk egymást leginkább, ha tiszteletteljesen és empátiával beszélünk egymással, ha érveket ütköztetünk és nem jelzőket, ha valós gondolatokat és nem indulatokat közvetítünk” – hangsúlyozta.

Az igazgató beszélt arról is, hogy az MCC több száz programmal, konferenciákkal, kerekasztalbeszélgetésekkel, előadásokkal várja az érdeklődőket nemcsak Budapesten, hanem többek közt Brüsszelben, Pozsonyban, Berlinben és Beregszászon is.

Az évnyitón előadást tartott továbbá Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke és Ian Rowe, az American Enterprise Institute vezető kutatója is.