Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Ursula von der Leyen magyarázatot követel az ukránoktól

Az Európai Bizottság elnöke magyarázatot követelt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészség függetlenségét felszámoló törvény kihirdetése miatt - közölte az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Az ukrán parlament második olvasatban, azaz végleges formában szavazta meg kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a mostanáig független intézményként működő nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt (NABU) és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészséget (SZAP).

Ursula von der Leyen "komoly aggodalmát fejezte ki a korrupcióellenes szervek függetlenségének elvesztésével járó törvény következményeivel kapcsolatban", és "magyarázatot követelt az ukrán kormánytól" - közölte a szóvivő. Hangsúlyozta, a jogállamiság tiszteletben tartása és a korrupció elleni küzdelem az európai projekt középpontjában áll.

"Tagjelölt országként Ukrajnától az EU elvárja, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa ezeket a normákat. Ezeket érintően nem lehet kompromisszum" - tette hozzá.

Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos kedden komoly visszalépésnek nevezte a törvény elfogadását és kijelentette: az olyan független testületek, mint a NABU és a SZAP, elengedhetetlenek Ukrajna EU-hoz vezető útjához.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál keddi ismertetése szerint a törvényjavaslat gyakorlatilag megsemmisíti a két intézmény függetlenségét.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×