Infostart.hu
eur:
384.37
usd:
327.39
bux:
0
2026. január 1. csütörtök Fruzsina
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Ursula von der Leyen magyarázatot követel az ukránoktól

Az Európai Bizottság elnöke magyarázatot követelt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészség függetlenségét felszámoló törvény kihirdetése miatt - közölte az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Az ukrán parlament második olvasatban, azaz végleges formában szavazta meg kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a mostanáig független intézményként működő nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt (NABU) és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészséget (SZAP).

Ursula von der Leyen "komoly aggodalmát fejezte ki a korrupcióellenes szervek függetlenségének elvesztésével járó törvény következményeivel kapcsolatban", és "magyarázatot követelt az ukrán kormánytól" - közölte a szóvivő. Hangsúlyozta, a jogállamiság tiszteletben tartása és a korrupció elleni küzdelem az európai projekt középpontjában áll.

"Tagjelölt országként Ukrajnától az EU elvárja, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa ezeket a normákat. Ezeket érintően nem lehet kompromisszum" - tette hozzá.

Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos kedden komoly visszalépésnek nevezte a törvény elfogadását és kijelentette: az olyan független testületek, mint a NABU és a SZAP, elengedhetetlenek Ukrajna EU-hoz vezető útjához.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál keddi ismertetése szerint a törvényjavaslat gyakorlatilag megsemmisíti a két intézmény függetlenségét.

Címlapról ajánljuk
Áprilisban minden eldől? Itt a 2026-os év legfontosabb táblázata Magyarország számára

Áprilisban minden eldől? Itt a 2026-os év legfontosabb táblázata Magyarország számára

A 2025-ös évet két kilátásrontással zárta Magyarország a nagy hitelminősítőknél, így továbbra is a Standard & Poor’s (S&P) esetében fenyeget a leginkább a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába sorolás. Érdekesség, hogy épp az S&P az, amely „eltolta” az első 2026-os felülvizsgálatának időpontját, így majd csak május végén, a parlamenti választások eredményének ismeretében értékelik Magyarországot. A másik két cég, a Fitch Ratings és a Moody’s ehhez képest egy-egy hét különbséggel vizsgálódnak majd.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×