Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Fesztiválozók a Strand Fesztiválon Zamárdiban 2024. augusztus 22-én. A fesztivált augusztus 22. és 24. között rendezik meg a Balaton-parti településen.
Nyitókép: Fesztiválozók Zamárdiban 2024. augusztus 22-én. MTI/Vasvári Tamás

A strandolókra veszélyes a Balaton egyik legkegyetlenebb természeti jelensége

A hirtelen mélyülő balatoni marásvonalak, a mozgó iszappadok és a kiszámíthatatlan áramlatok komoly kockázatot jelentenek a fürdőzőknek és a vízibiciklizőknek egyaránt.

A Balaton déli partján több helyen is megtalálható az úgynevezett marásvonal, ahol a meder hirtelen, akár két métert is mélyülhet néhány tíz méteren belül - írja a penzcentrum.hu.

A marásvonal nem mesterséges képződmény, hanem természetes jelenség. Az uralkodó északnyugati szelek hullámzása forgó mozgásokat generál a tóban, amelyek egyfajta természetes „kotrógépként” mélyítik ki a medret. Ennek eredményeként alakul ki egy víz alatti „árok”, amely a strandolók számára rejtve marad, különösen nyugodt időben.

Különösen veszélyesek a közelben található turzások is, főleg azok számára, akik vízibicikliről, matracról vagy SUP-ról ugrálnak a vízbe, hiszen egy-egy turzás – homokos-iszapos kiemelkedés – fölé sodródva akár félméteres vízbe is fejest ugorhat valaki, ami súlyos sérüléseket, például gerinctörést okozhat. A marásvonal mellett a turzások is „vándorolnak”: egy-egy vihar után akár teljesen máshol is feltűnhetnek.

A legveszélyesebb szakaszok a déli part mentén több helyen is előfordulnak, különösen Siófok Aranypartján, Földvárnál és Bélatelepnél.

Ezeken a részeken a kijelölt strandhatáron kívül már viszonylag közel kezdődik a hirtelen mélyülő zóna.

A marásvonal szeles időben jól látszik a magasabb partról: ahol a hullámok fehéren felhabzanak, ott kezdődik ez az árokszerű képződmény.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×