eur:
392.92
usd:
364.86
bux:
71584.33
2024. július 1. hétfő Annamária, Tihamér
Stég Balatonfenyves közelében 2019. november 22-én. A  jogszabály szerint a stégek október 31-ig maradhatnak a vízben, mert később balesetveszélyesek lehetnek, ha befagy a Balaton.
Nyitókép: MTI/Varga György

Az életével játszik az, aki nem számol ezzel a veszéllyel a Balatonon

Főleg a déli parton okozhat bajt a tóban rejtőző veszélyforrás, amiről kevesen tudnak.

A Balatonban a fürdőzőkre leselkedő egyik legnagyobb veszély az úgynevezett marásvonal, ahol hirtelen több métert is mélyülhet a meder, ami kellemetlen meglepetést okozhat, akár úszás közben, hiszen, ha megállnánk pihenni, de nincs már talaj a lábunk alatt, az nagyon ijesztő tud lenni – fogalmazott az InfoRádiban Illés Zoltán vízimentő.

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának munkatársa azt javasolja, soha ne távolodjunk el a parttól, még annyira se, ahol a marásvonallal találkozhatunk, noha ez a vízi sportok (akár vízibiciklizés) közben jó eséllyel megtörténhet. Ezeken a helyeken arra kell nagyon vigyázni, hogy az addig derékig, mellkasig érő vízből könnyen 2-2,5 méteres vízmélységben találhatjuk magunkat – tette hozzá.

A Balaton déli részén a törésvonal relatíve messze található a parttól – bár Fonyódnál és Balatonföldvár környékén nem olyan „elérhetetlen” távolságban – ahol normális esetben amúgy sincs már biztonságban a fürdőző – hívta fel a figyelmet a vízimentő, kiemelve: ha az ember a vízben megijed, könnyen pánikba eshet, ha pedig pánikba esik, nagyon nehezen fogja tudja megoldani a problémát.

Illés Zoltán még a profi úszóknak sem javasolja, hogy a bójánál messzebb merészkedjenek, mert akár őket is érheti kellemetlen meglepetés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.01. hétfő, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke
Egyetlen dolgon múlhat, hogy kormányra kerül-e a Marine Le Pen-féle radikális jobboldal

Egyetlen dolgon múlhat, hogy kormányra kerül-e a Marine Le Pen-féle radikális jobboldal

Szövetségeseivel együtt a szavazatok 33,15 százalékát szerezte meg a Nemzeti Tömörülés a vasárnapi francia nemzetgyűlési választásokon. Július 7-én második fordulót tartanak, amelyen kiderül, meg tudja-e szerezni a párt a 289 nemzetgyűlési mandátumot, vagyis az abszolút többséget, ezzel az V. Köztársaság történetében először szélsőjobboldali elnöke lesz-e az országnak. Sok minden múlik azonban azon, hogy a második legnagyobb erő, az Új Népfront, illetve Emmanuel Macron elnök választási koalíciójának, az Együttnek a jelöltjei visszalépnek-e az erősebb jelölt javára, és szavazóik is követik-e őket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×