Varga-Bajusz Veronika közölte: a nyolcadik osztály elvégzése után a legtöbb diák – a felsőoktatásba való belépés szempontjából is előnyös – technikumi képzési formában tanul tovább, míg a szakképzéseket tízből hat tanuló választja a nyolcadikosok közül.

A technikumokba és szakképzőhelyekre jelentkezők körében az informatika, a turizmus-vendéglátás, a speciális járműgyártás örvend nagy népszerűségnek, de sokan érdeklődnek a szépészeti ágazat iránt is – mondta, kiemelve, hogy a műszaki, informatikai képzések esetében gyakorlatilag a felsőoktatás előszobáját jelenti a szakképzés.

Mint mondta, 2022 óta 57 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik szakképzésből kerültek főiskolára, egyetemre, és csak tavaly több mint 16 ezer diákot vettek így fel, idén pedig várhatóan ennél is többet fognak. Ennek oka, hogy a 2020-ban megújított szakképzési rendszerből most fognak az első ötödévesek szakmai oklevéllel kikerülni – mutatott rá.

Az államtitkár közölte: egyre többen – a tanulók mintegy fele – duális képzésben vesz részt, és kifejezetten cégeknél, vállalatoknál szerez gyakorlatot, a gyakorlati oktatás pedig a korábbiaknál is hatékonyabban szolgálja a piacképes tudás megszerzését.

A jelenleg zajló érettségi vizsgák kapcsán Varga-Bajusz Veronika közölte: azok rendben zajlanak, rendkívüli esemény nem történt.

„Fényévekkel jobb, mint az Erasmus”

A Pannónia Ösztöndíjprogramról szólva közölte: a modellváltó, megújult intézmények számára kidolgozott program „fényévekkel jobb, mint az Erasmus”, hiszen olyan problémákra kínál megoldásokat, amelyekre a korábbi évek óta nem tudott reflektálni.

A rendszer időben rugalmasabb, bevezették a teljes kreditelismerést – azaz nem jár automatikus csúszással, ha valaki nemzetközi mobilitásban vesz részt –, emellett az ösztöndíjak összege is nagyobb. Míg az Erasmusban négy hónapra mintegy egymillió forintot kap az ösztöndíjas például egy németországi út esetén, addig a Pannóniában azért 1 millió 600 ezer forintot – fejtette ki az államtitkár.