A kormány tervei szerint a jövőben egymáshoz igazíthatják az orvosi és a patikai ügyeleteket, emellett felülvizsgálhatják a nagy értékű gyógyszerek támogatását is. Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára a gyógyszerészekkel kapcsolatos jogalkotási lépések és stratégia megalkotására létrehoztak egy külön munkacsoportot, amit Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára és Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke vezet.

A kamara elnöke az InfoRádióban elmondta: az általános gyakorlat szerint az alapellátási orvosi ügyelet este tíz óráig érhető el, utána a mentőszolgálat közreműködésével csak sürgősségi ellátás biztosított. Utóbbi esetben vagy azonnal, helyben ellátják a beteget, vagy kórházba szállítják. Hankó Zoltán tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy a sürgősségi ellátás ideje alatt nem írnak fel olyan gyógyszert, melyet a másnap reggeli nyitás előtt ki lehetne váltani, vagyis este tíz óra után országosan nem indokolt a patikai ügyelet fenntartása „abban a sűrűségben, ahogy jelenleg elérhetők a gyógyszertárak”.

Hankó Zoltán úgy véli, össze kell hangolni az ügyeleti kijelölés időtartamát. Hozzátette: ahol van orvosi ügyelet, ott értelemszerűen a közelben biztosítani kell gyógyszertári ügyeletet is. Bízik benne, hogy rövid időn belül megoldható lesz az összehangolás, ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy

hiába vezették be a patikai ügyeletet, nem biztosított a rendszer megfelelő finanszírozása.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyeletre kijelölt gyógyszertárnak kell állnia az ügyelettel kapcsolatos költségeket, és „szinte kivétel nélkül mindenhol jóval nagyobbak a kiadások annál, mint amennyi bevétel bejön az ügyelet során”. A kamara elnöke szerint egy-egy gyógyszertárnak évenként többmilliós olyan többletköltsége van, aminek a finanszírozása jelenleg nem megoldott.

Azt gondolja, hosszú távon nem fenntartható az a helyzet, hogy az illetékes hatóság kijelöl bizonyos gyógyszertárakat ügyeleti szolgálat végzésére, ugyanakkor ennek a költségeihez nem járul hozzá elegendő forrással akár a hatóság, akár egy másik szerv. Hankó Zoltán szerint ezért az ügyeleti rendszer átalakításával párhuzamosan a finanszírozásban is indokolt a közbeavatkozás, mert szükség van valamilyen ellentétezésre. Mint fogalmazott, nemcsak finanszírozási problémáról van szó, hanem

etikai kérdés is, hogy ha valakit valamilyen többletszolgáltatásra köteleznek, akkor ennek a teljesítéséhez szükséges finanszírozásba is szálljon be a megbízó.

A közelmúltban többször lehetett arról hallani, hogy a gyógyszerészek hatásköre is megváltozhat, bővülhet, például a kiváltott gyógyszerek személyre szabott adagolásával kapcsolatban. A Magyar Gyógyszerészi Kamara egyebek mellett a kompetenciák újragondolásáról is tárgyal a kormány képviselőivel. A kamara összegyűjtötte és elküldte az egészségügyért felelős államtitkárságnak a többletszolgáltatásokra vonatkozó javaslatait, melyek közé bekerült a vényköteles gyógyszerek kiváltásának megkönnyítése, illetve fontosnak tartja a szervezet azt is, hogy a gyógyszeres kezelésre szoruló betegek számára a lehető leghosszabb időn keresztül biztosított legyen az orvossal és a gyógyszerésszel egyeztetett terápia.

Hankó Zoltán úgy fogalmazott, ezek a szolgáltatások az egész társadalom számára előnyösek lehetnek, ezért bízik benne, hogy rövid időn belül megállapodás születik a legfontosabb kérdésekről. Ha létrejön az egyezség a minisztériummal, akkor a következő lépés egy rendelet megalkotása lehet. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke megjegyezte: nem a szervezetükön múlik, hogy ez mikor valósul meg, de a mielőbbi végrehajtást szorgalmazzák.