Az egészségügyi dolgozók körében a stressz, a mozgásszegény életmód, az alváshiány mellett gyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, az izom- és csontrendszeri sérülések, valamint bizonyos daganatos megbetegedések is. Az orvosi szakterület a várható élettartamot is befolyásolja, sürgősségi orvosok esetén például ez 58,7 év.

Müller Cecília országos tisztifőorvos, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezetője az Egészség a frontvonalban című konferencia köszöntőjében úgy fogalmazott: a segítőknek segítségre van szükségük, hogy segíteni tudjanak, mert túlterheltek és kevesen vannak. "Ez nem magyarországi probléma, de ettől mi még nem érezzük jobban magunkat" – fogalmazott. A diagnosztikus és a gyógyításra rendelkezésre álló eszközök, (a mesterséges intelligenciától a robotokig bezárólag) többlet pacientúrát keletkeztetnek, vagyis azok a betegségek és elváltozások, amelyek régen rejtve maradtak, most felfedésre kerülnek, így növekszik a betegek száma, ami a társadalom részéről érkező igények növekedésével is együtt jár.

A Magyar Kórházszövetség felmérése szerint

miközben a magyar lakosság 22 százaléka mutat depressziós tüneteket, addig a magyar egészségügyi dolgozók kétharmadára jellemző ez, és több mint felük küzd valamilyen krónikus betegséggel.

A Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese, az Egészségtudományi Kar intézetigazgatója szerint a kiégés, a fásultság, az egészségügyi dolgozókat érintő verbális agresszió, a bántalmazás és a munkahelyi egészségkockázat mindenhol jelen van. Betlehem József a morális jólét problémáira is kitért.

"Kevésszer beszélünk róla, de minden nap megélik az ágy mellett dolgozó kollégáim ezt akkor, amikor mondjuk nincsen olyan méretű branül, vagy nem érhető el egy perifériás kanül formájában. Nem tudom a betegemnek azt adni, amit protokoll szerint módszertanilag adnom kell, hanem rögtönzésekhez kell, hogy nyúljak" – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy emiatt a betegek jólléte, egészsége némelykor azon múlik, hogy mennyire jól tudnak az orvosok vagy az ápolók rögtönözni.

Betlehem József szerint

pozitív fejlemény, hogy felfelé ível a jelentkezők száma az ápolás és betegellátás egyetemi szakra, a diplomás ápolók 70 százaléka azonban nem marad Magyarországon.

Velkey György, a Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója és a Magyar Kórházszövetség elnöke szintén azt emelte ki, hogy az egészségügy "nagyon strapás hivatás", etikai, fizikai és mentális értelemben egyaránt, és a dolgozókat hatványozottan terhelik az egészségügyi problémák.

"Nagyon sok terhet hordoznak az egészségügyben dolgozók azzal a stresszel, amit a feszített munkatempóban a beteg életek megmentése direkt vagy indirekt módon jelent, azokkal a belső viszonyrendszerekkel, amik között egy egészségügyi intézmény – bizonyos értelemben kényszerűen, másként pedig rendszerhibákból – működik, illetve azokkal a fizikai és lelki terhekkel, amit a műszakos munkarendtől kezdve az ügyelet, a túlterhelés, a családokra ilyen értelemben eső plusz terhek jelentenek" – hangsúlyozta.

Mindezen problémák enyhítésére a Magyar Kórházszövetség másfél éve elindított egy átfogó egészségfejlesztési programot, amelyhez már 24 intézmény csatlakozott, és amelynek kiindulásaként készítettek egy reprezentatív egészségfelmérést az ágazat dolgozói körében. Mint Velkey György elmondta, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyerekkórházában, ahol ezt a folyamatot már egy jó évtizede elindították,

konkrét számaik is vannak: nagyon sok dohányzásról leszokás, illetve testsúlycsökkentés történt.

Egy kampányukban több száz kilót fogytak le együtt egy meghatározott periódus alatt, nagyon odafigyelve a mozgásra és a diétára. Ráadásul az eredményeiket trendszerűen is tartani tudják.

Velkey György ágazati szinten is átütő eredményekre számít. A kezdeményezést egyébként a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság is támogatja.