Infostart.hu
eur:
350.08
usd:
302.05
bux:
138901.29
2026. június 17. szerda Alida, Laura
Nyitókép: InfoRádió

Tíz pontból álló, tízezer milliárdos programot dolgozott ki az egészségügy megújítására Kóka János

Átfogó reformok nélkül másfél évtizeden belül akkora orvos- és szakdolgozói hiány alakul ki, amely lehetetlenné teszi a magyar társadalom ellátását – figyelmeztetett a volt gazdasági és közlekedési miniszter. Kóka János arról is beszélt az InfoRádióban, hogy a magyarok évente 400 milliárd forint értékben szednek be vény nélkül kapható gyógyszereket, amivel hazánk a világ egyik legfertőzöttebb országa a túlgyógyszerezésben.

Kóka János szerint elkerülhetetlenné vált a hazai egészségügyi rendszer teljes átalakítása, illetve operációs rendszerének cseréje, ezért az Indexen megjelent írásában tízéves időtávra olyan tíz pontból álló programra tett javaslatot, amely megítélése szerint új pályára állíthatja a ma már nem fenntartható magyar egészségügyet, és a költségvetés túlterhelése nélkül tízezer milliárd forintot szabadíthat fel egy egészségesebb társadalom érdekében. Úgy véli, a program egyéb hasznai mellett akár egy százalékkal is hozzájárulhat a GDP növekedéséhez.

A Doktor24 csoport alapító-tulajdonosa az InfoRádióban elmondta: a magyar egészségügy eljutott teljesítőképessége határához, amit véleménye szerint egyebek mellett a tavaly év végi 200 milliárd forintos kórházi adósság is igazol. Úgy véli, a helyzet rendkívül kritikus, ugyanis már csak a dolgozók „hihetetlen hivatástudata” tartja össze a rendszert. Hozzátette: a fejlett nyugat-európai államok egészségügyi kiadásainak a felét, egyharmadát költi egészségügyre Magyarország, ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy „önmagában a több pénz csak illúzió”. Kóka János tíz kulcsterületet vázolt fel véleménycikkében, melyek az alábbiak:

  • politikai,
  • finanszírozási,
  • szerkezeti és szervezési,
  • információs, kommunikációs és digitális,
  • szolgáltatási és betegjogi,
  • kórház-,
  • felügyeleti és irányítási,
  • szemléleti és ártalomcsökkentési,
  • képzési és HR-,
  • költségvetési reform.

A korábbi gazdasági és közlekedési miniszter szerint egyes pontok politikai konszenzust sürgető területek, illetve vannak olyan javaslatai is, amelyek a költségvetést, az adópolitikai ügyeket vagy a prevenciós szemléletet helyezik előtérbe. Konkrét ajánlást is tett az egészségügy finanszírozására, méghozzá egy vállalati egészségbiztosítási rendszer bevezetésével. A javaslatcsomag kitér az oktatásra, a kórházi rendszer újraszervezésére, az alapellátás és a betegirányítás reformjára is, de Kóka János fontosnak tartja az informatikai átalakításokat is.

Azt gondolja, hogy az elmúlt harminc évben soha nem volt meg egyszerre a politikai bátorság és erő a valódi reformokhoz. Az egészségügyi vállalkozó szerint azonban az egyén és a politika felelőssége mellett

nem szabad kikerülni a gyógyszer- és élelmiszeripar felelősségét sem.

Mint mondta, a magyar emberek évente 400 milliárd forint értékben szednek be vény nélkül kapható gyógyszereket. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a világ egyik legfertőzöttebb országa a polipragmáziában (túlgyógyszerezésben).

Kóka János kiemelte: a gyógyszerek többségét kedvezményes, ötszázalékos áfával vásárolhatjuk meg, míg a zöldségeknek, a gyümölcsöknek és az egészséges élelmiszereknek az áfája 27 százalékos. A programban konkrét adóügyi javaslatok is szerepelnek arról, hogy mit kellene megváltoztatni, átalakítani.

A vitaanyag szorgalmazza még egy nemzeti egészségügyi kerekasztal elindítását, kiáll az alapellátás megerősítése, a járóbeteg-szakellátás modernizálása, valamint a valós költségeket és az amortizációt tükröző normatív, teljesítményalapú finanszírozás mellett is. Kóka János szükségesnek tartja az állami, egyetemi, egyházi és magánszolgáltatók közötti ügyfélközpontú együttműködést. Az ágazati képzéssel kapcsolatban pedig azt mondta, ha minden változatlanul marad, tizenöt éven belül akkora orvos- és szakdolgozói hiány alakulna ki, amely lehetetlenné tenné a társadalom ellátását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Álmos Péter: az 500 milliárd forint nyomtalanul eltűnhet az egészségügyben, ha nem alakítják át a rendszert

Álmos Péter: az 500 milliárd forint nyomtalanul eltűnhet az egészségügyben, ha nem alakítják át a rendszert

A kórházi adósságok mindig újra fognak termelődni, ha nem alakítjuk át az egész intézményrendszert – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Álmos Péter szerint évente 250 milliárd forint csak arra kellene, hogy ezek a tartozások megszűnjenek, de ez hosszú távon nem oldaná meg a problémát. Úgy látja, az államnak évente 500 milliárd forinttal többet kell költenie az egészségügyre, és még így is négy vagy inkább nyolc évbe telik majd a rendszer átalakítása.
inforadio
ARÉNA
2026.06.18. csütörtök, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Surányi György: "Ami Orbán Viktor fő érve az euró ellen, nekem az a fő érvem mellette"

Surányi György: "Ami Orbán Viktor fő érve az euró ellen, nekem az a fő érvem mellette"

Surányi György szerint éppen az szól legerősebben az euró bevezetése mellett, amit Orbán Viktor az egyik legerősebb ellenérvként szokott említeni: ha Magyarország belépne a monetáris unióba, gyakorlatilag megszűnne az EU-ból való kilépés lehetősége. Az MNB volt elnöke szerint ez a biztosíték fontosabb, mint az eurózóna hátrányai, miközben az elmúlt két évtized magyar monetáris politikája azt is megmutatta, hogy az önálló jegybanki mozgástérrel itthon nem éltek, hanem gyakran visszaéltek. Surányi a Magyar Tudományos Akadémia Számvetés és újratervezés konferenciáján különösen élesen bírálta a Matolcsy György vezette MNB-t, felelevenítve az energiaválságra adott elhibázott reakcióját, ami ahhoz vezetett, hogy Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az EU-ban. Emellett kiemelte, hogy jegybank "teljesen értelmetlenül óriási mennyiségű aranyat vásárolt", ezzel is növelve az MNB veszteségét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×