Infostart.hu
eur:
388.65
usd:
334.79
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Hospital with corridor and bed without persons in landscape format
Nyitókép: upixa/Getty Images

Kórházi adósságok: nincs fedezetük az intézményeknek, sorra dőlnek be a beszállítók is

Az Orvostechnikai Szövetség tájékoztatása szerint október végén 120 milliárd forint volt az egészségügyi intézményrendszer lejárt tartozásállománya, miközben idén már volt egy több mint 100 milliárdos adósságrendezés. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az InfoRádióban elmondta: a kórházak a következő hetekben 40 milliárd forintos állami támogatást kapnak, ezzel azonban a fennálló adósságnak csak a kevesebb mint egyharmadára lesz fedezet.

A Magyar Államkincstár nemrég közzétett adatai szerint október végén 120 milliárd forint volt az egészségügyi intézményrendszer lejárt tartozásállománya. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László az InfoRádióban elmondta: év közben volt egy több mint 100 milliárd forintos adósságrendezés, ennek ismeretében úgy véli, rendkívül magas a 120 milliárdos tartozás. Felhívta a figyelmet, hogy a megjelent jogszabály alapján ugyan a következő hetekben csaknem 40 milliárd forintos állami támogatást kapnak az intézmények, ezzel azonban a fennálló adósságnak csak a kevesebb mint egyharmadára lesz fedezet.

Hozzátette: egy múlt heti konferencián szóbeli ígéretet tettek a felszólalók a további adósságállomány rendezésére is.

A következő, nagyobb léptékű adósságrendezés január-február környékén várható,

de Rásky Lászó elmondása szerint konkrétumokat még nem lehet tudni a pontos időpontról, a feltételrendszerről, illetve a fedezetről sem.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint alulfinanszírozott az intézményrendszer, hiszen kevesebb pénzt kapnak a kórházak a költségvetésből, mint amennyibe a gyógyító tevékenységük kerül. Mint mondta, 2023-ban „durvult el a helyzet”, egyrészt az energiaárrobbanás, másrészt a nagyon régen látott infláció miatt. Mindezek következményeként jelentősen megnőttek az intézmények költségei, kiadásai, ami azóta is jellemzi az egészségügyi rendszert, még úgy is, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 2024 elejétől átvállalta az üzemeltetési költségeket.

Rásky László szerint a kereteket nagyon régóta feszegetik a mindenkori kormányok. Megjegyezte: mostanra már olyan helyzet állt elő, hogy több cég is arról számolt be nekik az elmúlt időszakban, hogy egy-két hónapos tartalékokkal működnek, így

vagy arra kényszerülnek, hogy értékesítsék vállalkozásukat, vagy fel kell függeszteniük azt a tevékenységet, amit sokan 25-30 éve végeznek.

„A nem életmentő, vagyis tervezhető műtétek elmaradásának hátterében 15-20 százalékban már az eszközhiány áll” – tette hozzá az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Az InfoRádió megkeresésére a Belügyminisztérium közölte: a kormány idén is kiemelt prioritásként kezeli a magyar egészségügyet, a szükséges anyagi források biztosításával támogatja az egészségügyi intézmények hatékony és zavartalan működését most és a jövőben is. Az adósságrendezésre fordított idei összegeken felül a kormány a következő év első hónapjaiban is rendkívüli állami támogatást biztosít a kórházak számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×