Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Üres autósávok Magyarország irányába a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen 2020. március 15-én. Ukrajna lezárta határait minden külföldi előtt március 15. és 29. között, az új típusú koronavírus-járvány terjedése elleni védekezésül.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Új határátkelőt létesítenek az ukrán határon, gyorsforgalmi utat építenek Ausztria felé

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben több törvényt és rendeletet is kihirdettek, melyek közül az egyik Magyarországot és Ausztriát összekötő gyorsforgalmi útról, egy másik pedig a magyar-ukrán határon történő ellenőrzésről szól.

A Magyar Közlöny hétfői száma kilenc új törvényt, valamint négy rendeletet is tartalmazott, melyek közül a XXXVI. az M80-as magyar és az 57-es fürstenfeldi osztrák gyorsforgalmi út összekötését részletezte, a XXXVII. pedig a Magyarország és Ukrajna közötti közúti és vasúti határszakasz ellenőrzésének módosítását rögzíti - írja az Index.

Előbbi értelmében a két ország kormánya megegyezett két gyorsforgalmi út összekötéséről, melyet a következőképpen indokoltak:

  • a kölcsönös előnyök, valamint a magyar M80 gyorsforgalmi út és az osztrák S7 fürstenfeldi gyorsforgalmi út közös államhatárnál történő összekötésében való érdekeltség tudatában,
  • az Európai Unió transzeurópai közlekedési hálózatának megvalósítása és az abban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében,
  • jobb feltételek biztosítása céljából a kölcsönös jószomszédi és baráti kapcsolatok fejlesztéséhez és erősítéséhez, valamint a nemzetközi turizmus, a kereskedelem és a mobilitás terén folytatott együttműködés bővítéséhez szükséges a két közút összekapcsolása.

A két út Szentgotthárdnál és Heilegenkreutz im Lafnitztalnál (Rábakeresztúr) találkozik majd, ami nem változtatja meg a két ország államhatárainak vonalát. Mint írják, a magyar fél engedélyezte az osztráknak, hogy egy legfeljebb 20 méter hosszúságú szakaszt Magyarország területén megépítsen, ehhez pedig minden engedélyt megad.

A másik, 2024. évi XXXVII. törvény célja a régiók közötti mobilitás elősegítése - írja a lap. Ez egy korábbi megállapítás módosítása, melyben elsőként szabályozza a határátkelőhelyek használatát a 7,5 tonna össztömegig terjedő gépjárművekre.

A továbbiakban súlykorlátozás nélkül is igénybe vehetőek a határátkelőhelyek áruforgalom számára, amennyiben a szükséges feltételeket megteremtik és diplomáciai úton tájékoztatják egymást.

A törvény említi egy új határátkelőhely létesítését is Nagyhódos és Velikaja Palád (Nagypalád) között, ha adottak lesznek a feltételek. A határellenőrzést külön-külön fogja végezni a magyar és az ukrán hatóság a törvénymódosításban előírtak szerint. Arra is kitér a szabályozás, hogy mely országok állampolgárai használhatják majd az átkelőt. A törvény rögzíti a nyitvatartását, milyen típusú járművek használhatják, illetve hogy milyen feltételeknek kell érvényesülnie az áruforgalom megvalósulásához.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×