Infostart.hu
eur:
360.06
usd:
315.94
bux:
143467.3
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Üres autósávok Magyarország irányába a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen 2020. március 15-én. Ukrajna lezárta határait minden külföldi előtt március 15. és 29. között, az új típusú koronavírus-járvány terjedése elleni védekezésül.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Új határátkelőt létesítenek az ukrán határon, gyorsforgalmi utat építenek Ausztria felé

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben több törvényt és rendeletet is kihirdettek, melyek közül az egyik Magyarországot és Ausztriát összekötő gyorsforgalmi útról, egy másik pedig a magyar-ukrán határon történő ellenőrzésről szól.

A Magyar Közlöny hétfői száma kilenc új törvényt, valamint négy rendeletet is tartalmazott, melyek közül a XXXVI. az M80-as magyar és az 57-es fürstenfeldi osztrák gyorsforgalmi út összekötését részletezte, a XXXVII. pedig a Magyarország és Ukrajna közötti közúti és vasúti határszakasz ellenőrzésének módosítását rögzíti - írja az Index.

Előbbi értelmében a két ország kormánya megegyezett két gyorsforgalmi út összekötéséről, melyet a következőképpen indokoltak:

  • a kölcsönös előnyök, valamint a magyar M80 gyorsforgalmi út és az osztrák S7 fürstenfeldi gyorsforgalmi út közös államhatárnál történő összekötésében való érdekeltség tudatában,
  • az Európai Unió transzeurópai közlekedési hálózatának megvalósítása és az abban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében,
  • jobb feltételek biztosítása céljából a kölcsönös jószomszédi és baráti kapcsolatok fejlesztéséhez és erősítéséhez, valamint a nemzetközi turizmus, a kereskedelem és a mobilitás terén folytatott együttműködés bővítéséhez szükséges a két közút összekapcsolása.

A két út Szentgotthárdnál és Heilegenkreutz im Lafnitztalnál (Rábakeresztúr) találkozik majd, ami nem változtatja meg a két ország államhatárainak vonalát. Mint írják, a magyar fél engedélyezte az osztráknak, hogy egy legfeljebb 20 méter hosszúságú szakaszt Magyarország területén megépítsen, ehhez pedig minden engedélyt megad.

A másik, 2024. évi XXXVII. törvény célja a régiók közötti mobilitás elősegítése - írja a lap. Ez egy korábbi megállapítás módosítása, melyben elsőként szabályozza a határátkelőhelyek használatát a 7,5 tonna össztömegig terjedő gépjárművekre.

A továbbiakban súlykorlátozás nélkül is igénybe vehetőek a határátkelőhelyek áruforgalom számára, amennyiben a szükséges feltételeket megteremtik és diplomáciai úton tájékoztatják egymást.

A törvény említi egy új határátkelőhely létesítését is Nagyhódos és Velikaja Palád (Nagypalád) között, ha adottak lesznek a feltételek. A határellenőrzést külön-külön fogja végezni a magyar és az ukrán hatóság a törvénymódosításban előírtak szerint. Arra is kitér a szabályozás, hogy mely országok állampolgárai használhatják majd az átkelőt. A törvény rögzíti a nyitvatartását, milyen típusú járművek használhatják, illetve hogy milyen feltételeknek kell érvényesülnie az áruforgalom megvalósulásához.

Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×