Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Újabb gond a fúrt kutakkal – itt a figyelmeztetés

Az áradás miatt szennyeződhetett a fúrt kutak vize, ezt most érdemes ellenőriztetni.

Az árvíz már visszavonulóban van, de a kárelhárítás most kezdődik. Az áradás a szemnek sokszor láthatatlan kórokozókat és szennyezéseket sodort magával a szárazföldről és a csatornarendszerekből. A baktériumok súlyos megbetegedéseket okozhatnak, és az árvízzel akár a fúrt kutak vizébe is belekerülhettek – írja a Pénzcentrum.

A kútvizek vizsgálata és szükség szerint a fertőtlenítés elengedhetetlen ilyen esetekben – mondta a portálnak a SYNLAB környezetanalitikai üzletágvezetője, Farkas Bence. Árvízkor a medréből kilépő folyó hemzseg a kórokozóktól, melyek a szemnek láthatatlanok, de komoly fertőzéseket okozhatnak mindenki számára. Magyarországon a magánkutak nagy része sekély mélységű talajvíz kút, így fokozottan ki vannak téve a felszíni szennyezéseknek. A mikrobiológiai szennyezések, fekális eredetű baktériumok, valamint különböző vírusok is előfordulhatnak a kútvizekben. Ha nem történik fertőtlenítés, akkor a kórokozók a vízben elszaporodva súlyos fertőzéseket, akár járványokat is okozhatnak.

Árvízkor a vízzel elárasztott árterek és a közvetlen közelükben lévő területek vannak a legnagyobb veszélyben, de a felszín alatti rétegekben létrejövő vízáramlás miatt a távolabbi kutaknál is okozhat problémákat a szennyezett talajvíz. A fúrt és ásott kutak mindegyikének vizét ajánlatos bevizsgáltatni kémiai és bakteriológiai szempontból az ár elvonulása után. Olyankor a legfontosabb a vizsgálat, amikor a kút vize be van kötve a házba is, még akkor is, ha házi víztisztító rendszerhez csatlakozik. A megnövekedett terhelés ugyanis kimerítheti a víztisztító rendszert, amely így már nem képes ivóvíz minőségű víz szolgáltatására.

Laboratóriumi vizsgálat nélkül csupán a víz színe, szaga, valamint a zavarossága érzékelhetők, a legtöbb problémára viszont csak szakszerű vizsgálatokkal deríthető fény.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×