Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek, hogy már idén vagy esetleg csak később igénylik-e a nyugdíjukat. Ennek apropóján vizsgálta meg az ado.hu, hogy mit érdemes mérlegelniük.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást. Ha 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összegét a 2024. évi szabályok szerint számítják ki, és jövőre már részesülünk a 2025. évi éves, januári nyugdíjemelésben. Ha halasztás történik, és 2025-től kezdődik a nyugdíjba vonulás, akkor a 2025. évi kiszámítási szabályok szerint állapítják meg a nyugdíjunkat, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2026-ban jár. Ugyanaz a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is, mint a nyugdíjemelésre.

A 2025. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, ami a nyugdíjmegállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években mért növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére. A valorizációs szorzószámokat minden év márciusában közlik csak, így arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz a 2025-ben megállapított nyugdíj összege, korábban nem lehet. (Januártól márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Ha a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön, a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától igénybe venni a nyugdíjat. Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolhatja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. Például, ha az 1959-ben született személy 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül, hat százalék nyugdíjnövelésre szerez jogot.

Aki betöltötte az irányadó nyugdíjkorhatárt és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, a korhatár betöltésének időpontjára kérheti nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, azaz a nyugdíj rögzítését. Ha a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 napra szolgálati időt szerez a tényleges nyugdíjba vonulás idején, akkor a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett választhatja rögzített nyugdíja évenkénti nyugdíjemelésekkel növelt összegének folyósítását, ha az számára kedvezőbb. Az 1959-ben született személyek 2024-es 65. születésnapjukra kérhetik a nyugdíjrögzítést.