Különleges esemény, amely gondot okozott volna az az árvízi védekezésben, szerencsére csütörtökről péntekre nem történ – mondta péntek reggel az InfoRádióban az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Ugyanakkor – tett hozzá – fakadó vizekre, buzgárokra és kisebb átfolyásokra van példa, amelyekkel dolga akad a vízügyes kollégáknak. Siklós Gabriella hangsúlyozta továbbá, hogy ha arról hallunk a sajtóban, hogy „ezt vagy azt elöntötte a víz”, akkor az általában ártér, de a védvonalakon, töltéseken és homokzsákolásokon nem merült fel olyan probléma, ami például szakadáshoz vezetne, nincs és nem is volt a védekezésben!
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőjének tájékoztatása szerint jelenleg Komáron térségében tart a Duna tetőzése, 790 centiméteren, ami egybevág a korábbi előrejelzésekkel. Emlékeztetett, 2013-ban a folyó 844 centiméteren tetőzött, tehát lehet, hogy még egy-két centimétert mozog majd a víz, az akkori értéktől nagyjából fél méterrel elmaradt majd most a vízszint. Az is egyértelműen kijelenthető, hogy az árhullám elérte a Dunakanyart, és a nap második felében (kora esti órákban) Esztergomnál várható a tetőzés, ahol hasonló különbségek várhatók a 2013-as tetőzéshez képest.
Mint az már többször elhangzott, az előrejelzések alapján – miután a felső Duna kapott némi csapadékot, illetve az olvadással is érkezik még vízutánpótlás – elnyúló tetőzésre, lassú apadásra kell készülni, ami fokozottabb védekezést igényel. Ez újabb árvízi csúcsot nem okoz majd, de vízügyes szemmel egészen biztosan elnyújtja az apadást, ezért jó néhány napig még – amíg másod-, harmadfokban vannak a folyók – marad a 24 órás vízőrszolgálat – mondta Siklós Gabriella.
A védekezést illetően kifejtette: az éjszakai órákban az állami védvonalakon a vízügyi vízőrszolgálat teljesít feladatot, az önkormányzati védekezésnél pedig – a vízügyesek felügyeletével – katasztrófavédelmi szakemberek és önkéntesek. „Ott van mindenki a gátakon, ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni, tehát mindenki figyel” – fogalmazott, arra is emlékeztetve, hogy lassan Budapest alatti szakaszra is összpontosítani kell majd, hiszen az árhullám nem áll meg a fővárosnál.
Végül, de nem utolsó sorban arra is kitért, hogy a szükségtározó megnyitásával sikerült „megskalpolni” az árvízcsúcsot a Lajtán, ami nagyon-nagyon lassan, de talán már apad, noha komoly mennyiségű vízutánpótlást kapott a vízgyűjtője.
