A gerincferdülés a gerinc rendellenes oldalirányú elhajlása, ami általában veleszületett elváltozás, de kialakulhat másodlagosan, trauma következtében is. A hazai lakosság 2-4 százalékát érinti, tehát akár népbetegségnek is tekinthető, egy 300 fős iskolában 6-12 gyermeknél biztosan fennáll a probléma – mondta Cséfrank László az InfoRádióban.

A Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézet ortopédiai osztályának osztályvezető főorvosa arról számolt be, hogy jelenleg az intenzív kutatások ellenére sem ismert a betegség háttere, a legvalószínűbb, hogy genetikai eredetű, és nem a rossz tartás, a féloldalas sportok vagy éppen a nehéz iskolatáska okozzák.

A szakorvos kiemelte, hogy a diagnosztikában a legnagyobb problémát az okozza, hogy a gerincferdülés nem okoz fájdalmat, a gyermek nem panaszkodik, így a szülő sem veszi észre sokáig a problémát, miközben nagyon fontos a korai felismerés. Azt tanácsolja, hogy időnként nézzük meg a gyermeket félmeztelenül, ellenőrizzük a vállak és a törzs szimmetriáját, és azt, hogy a medence nincs-e eltolódva.

"Alapvetően azt az állapotot próbáljuk megőrizni, amikor a beteggel először találkozunk, és az egyetlen dolog, amit tudunk tenni, a progresszió megállítása. A műtét nem megoldása a problémának, nagyon megterhelő, és sok szövődménnyel jár" – tette hozzá Cséfrank László.

A mérsékelt fokú gerincferdülésnél naponta végzett speciális háromdimenziós terápiás tornát alkalmaznak, a közepes fokú gerincferdülésnél már fűzőt is adnak a gyermeknek.

Műtétre csak akkor kerül sor, ha ezek a terápiák sem tudják megállítani a betegség előrehaladását, mivel a súlyosabb szövődményeket meg kell akadályozni – emelte ki a szakember, aki hozzátette, hogy a kis és közepes fokú gerincferdülések többsége a biológiai érés befejeződéséig tart, utána szinte teljes életet élhet a páciens.

A Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézet ortopédiai osztályának osztályvezető főorvosa hangsúlyozta, a korai felismerésért szerinte a szülők és a tanárok tehetik a legtöbbet.