Az MK48-as sorozatú mozdonyokat az 1960-as években a magyarországi kisvasutak vontatási feladatainak univerzális megoldására fejlesztették ki, és 1960 nem éppen tegnap volt, viszont a mai napig meghatározó mozdonytípusról van szó – tudta meg az InfoRádió Keresztes Pétertől, a Gyermekvasutasok Alapítvány kuratóriumi elnökétől.

A korszerűsítés azért kezdődött el, mert ezzel kicsit zöldebbé, energiatakarékosabbá lehet tenni a koros járművet.

A mozdony és az alapvető gépészeti szerkezetei megmaradtak, de a dízelmotor kikerült belőle, és a helyére egy korszerű aszinkronmotoros hajtás került, akkumulátorcsomaggal.

A kuratóriumi elnök elmondta, az eredeti cél az volt, le lehessen zárni ezekkel a mozdonykorszerűsítésekkel azt az útkeresést, ami ma is jellemzi nemcsak a keskeny nyomközű, hanem a normál vasutat is. Az üzemi feladatok megoldásához más megoldásokat érdemes keresni – tette hozzá.

"Az átalakított mozdony egy prototípus, de ami nagyszerű benne, hogy minden fejlesztési tételt és költséget kifizettünk, innentől kezdve, ha a kisvasutak típusazonos járműveket szeretnének, akkor lényegesen egyszerűbb lesz megvalósítani" – mondta Keresztes Péter.

A Gyermekvasutasok Alapítvány kuratóriumi elnöke arra is kitért, hogy a Gyermekvasút kifejezetten utánpótlás-nevelő szervezet. 1948-ban, 76 évvel ezelőtt ilyen célokkal alapították, akkoriban az úttörőmozgalomban mint kiegészítő jelenség volt jelen, de mint a rendszerváltás után kiderült, a kisvasút enélkül is képes ugyanazt a funkciót betölteni. Kifejtette,

a Gyermekvasút nem csupán egy közösségépítő hely,

hanem itt a gyerekek 10-14 éves kor között elsajátíthatják a vasút azon alapjait, amelyekre később nagyon magabiztosan és bátran tudnak építeni.

Mint mondta, a Gyermekvasúton teljesítő pajtások körülbelül 30-35 százaléka később vagy a vasútnál, vagy a közlekedési szakmában helyezkedik el. Azt is hozzátette, nem ritka, hogy igen magas, akár vállalatvezető pozíciókat is ellátnak volt úttörő- vagy gyermekvasutasok.