eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Nyitókép: Facebook/Aszód Város

Heltai Miklós: ismét meghonosodtak a barnamedvék Magyarországon

Egy ilyen nagyragadozóval nem lehet együtt élni, csak együtt létezni, és ennek alapja a kölcsönös félelem – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, ismét barnamedvét láttak Aszód környékén. A Pest vármegyei település önkormányzata figyelmeztető táblákat helyezett ki, és arra kéri a lakókat, ha a határban járnak, maradjanak az utakon, illetve kerüljék el a bozótosokat és az erdőfoltokat. Ecker Bence, Aszód mezőőre szerint a medve nem jelent nagyobb veszélyt az emberekre, mint egy, a kicsinyeivel közlekedő vaddisznó, de azért érdemes óvatosnak lenni.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója azt mondta az InfoRádióban, hogy nem meglepő a barnamedve és hasonló más fajok jelenléte Aszód, illetve a Duna árterének térségében, ahol az elmúlt két-három évben többször is láttak medvét. Hozzátette: a mostani időszakban, vagyis április és június között van a legnagyobb esély arra, hogy medvék bukkannak fel.

Heltai Miklós kiemelte, hogy Aszód és környéke egy viszonylag sűrűn lakott terület, de a medvék sosem mennek olyan helyre, amely nem megfelelő számukra, mert pontosan tudják, mire van szükségük táplálkozás, illetve élőhely szempontjából. Bár az elmúlt időszakban sok hír jelent meg szlovákiai medvetámadásokkal kapcsolatban, a professzor nem hisz abban, hogy minden Magyarországon megjelenő medve „a szlovák határon keresztül útlevéllel” érkezik meg hazánkba. Mint fogalmazott, az ilyen következtetések félrevezetik a közvéleményt, egyáltalán nem szokatlan, hogy a mostani időszakban ilyen sok medveészlelés van itthon, és

kizártnak tartja, hogy valamennyi állat csak külföldről vándorolna Magyarországra.

A vadbiológus úgy véli, biztosra vehető, hogy már idehaza is vannak szaporodó párok. Felhívta a figyelmet arra is, hogy éppen most van a párzási időszak, és mozgásukat tekintve ilyenkor a legaktívabbak a medvék, illetve ebben a periódusban lehet a legtöbb alkalommal és a legkönnyebben megfigyelni őket. A barnamedve lábnyomai ráadásul nem nagyon összetéveszthetők más állatéival, illetve a medve termete is nagyon tekintélyes, messziről is könnyen beazonosítható, ami alapján Heltai Miklós szerint egyértelmű, hogy az év nagy részében nincs jelen Aszód térségében. Az áprilistól júniusig terjedő időszakon kívül nem is nagyon szoktak érkezni hírek medvemegfigyelésekről ezen a környéken.

A professzor szerint bizonyítottan kijelenthető, hogy

újra meghonosodtak a barnamedvék Magyarországon.

Mint mondta, a korábbi fajok újbóli megjelenése és megtelepedése alapvetően jó hír, hiszen sokan panaszkodnak amiatt, hogy folyamatosan pusztulnak a természeti értékek körülöttünk, most pedig megjelent egy állatfaj idehaza, amely „nem hajlandó kipusztulni, hanem alkalmazkodik az új élőhelyi rendszerekhez”. Heltai Miklós úgy véli, ez egy kedvező, örömteli jelenség.

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy

a nagyragadozók és az ember közötti kapcsolatnak „a kölcsönös tiszteleten és félelmen kell alapulnia”.

Megjegyezte: nemcsak az embernek kell félnie a medvétől, hanem az állatnak is tőlünk. Ami elgondolkodtató, hogy az elmúlt évtizedekben utóbbi nem igazán érvényesül, és egyre több medvetámadásról lehet hallani. Kiemelte, hogy a tudományos kutatások alapján egyértelmű összefüggés van a barnamedve-állomány növekedése és az embereket ért támadások között.

Heltai Miklós úgy fogalmazott, a medvéknek már nincs mitől tartaniuk, az emberektől sem félnek, ezért tűnnek fel egyre gyakrabban lakott területek közelében, ami a vadbiológus megítélése szerint „a vadászat hiányának a problémája”.

A szakértő nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy valamilyen együttélési forma kialakítására lenne szükség az ember és a medve között. Mint mondta, az együttélés „pozitív párkapcsolatot” jelent, ilyen pedig egyszerűen nem jöhet létre a nagyragadozók és az emberiség között.

„Velük nem lehet együtt élni, velük csak együtt létezni lehet”

– magyarázta.

A professzor szerint az együttlétezés alapja a már említett kölcsönös tisztelet és félelem. Mivel meghonosodott Magyarországon, a vadbiológus úgy véli, mostantól azt kell szem előtt tartanunk, hogy kerüljük el a barnamedvével való találkozást. Felhívta a figyelmet, hogy nem szabad a közelébe lépni, minél távolabb kell tőle menni, ha esetleg ilyen helyzetbe kerülünk. „Nem kell keresni a kontaktust, nem szabad fotókat készíteni, hanem valamilyen úton-módon, hatásosan el kell érni a medvénél, hogy ő is féljen tőlünk” – összegzett a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×