eur:
399.1
usd:
368.45
bux:
90080.18
2025. március 21. péntek Benedek
Nyitókép: BKK

Sorra vette a BKK, mit adott Budapest közlekedésének az EU

Május 1-jén, szerdán lesz 20 éve, hogy Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott. A kerek évforduló alkalmából a BKK összegyűjtötte azokat a jelentős közösségi közlekedési és az ahhoz kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek európai uniós támogatással valósultak meg Budapesten, és nagy hatással voltak a fővárosban élők, illetve közlekedők mindennapjaira. A felsorolt projektek uniós támogatása meghaladja a 418 milliárd forintot.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás Budapest számára is egyedülálló lehetőséget biztosított a fejlődésre és a megújulásra. Az elmúlt két évtizedben azok a közösségi közlekedési projektek, amelyek az EU-s támogatásokkal valósultak meg, jelentősen hozzájárultak a főváros élhetőségéhez és az itt élők életminőségének a javításához. Egy új és egy felújított metró, folyamatos járműbeszerzés, komplex közterület-fejlesztés, digitalizáció – és a sort még hosszasan lehet folytatni. Ezek a projektek nemcsak a közlekedési infrastruktúrát fejlesztették, hanem Budapest arculatát is meghatározták – olvasható a BKK honlapján.

Magyarország 2004. május 1-jén lett tagja az Európai Uniónak, a csatlakozás 20. évfordulójához kapcsolódva a BKK a teljesség igénye nélkül sorra vette, mit adott Budapest közlekedésének az EU, mennyi kapcsolódó fejlesztés valósulhatott meg a több száz milliárd forintos európai uniós forrásbevonásnak köszönhetően.

M4-es metró: a két forgalmas vasútállomást – a kelenföldit és a Keleti pályaudvart – összekötő, 7,34 kilométer hosszú vonalon 10 állomás épült. Az építési munkák 2006-ban kezdődtek, a metróvonalat tíz éve, 2014-ben adták át az utasforgalomnak.

M3-as metró: a felújítása öt és fél évig tartott, 2023 májusában fejeződött be; ez idő alatt teljesen megújult a 16,4 kilométer hosszú metróvonal infrastruktúrája: új vágányokat és kitérőket építettek be, kicserélték a biztosítóberendezéseket, szigetelték az alagutakat, és megújult a 20 állomás is. A BKK a nyomvonal felett közlekedő metrópótló autóbuszokkal, valamint a metrót elkerülő, alternatív irányokba is többletkapacitást nyújtó járatokkal igyekezett maradéktalanul teljesíteni a közlekedési igényeket.

A két metróprojekt megvalósításához az Európai Unió összesen csaknem 318 milliárd forintnyi támogatást nyújtott.

1-es villamos: megújult a vonal a Bécsi út / Vörösvári út és a Rákóczi híd között, korszerűsítették a felsővezeték-hálózatot, akadálymentes megállókat létesítettek. A 8,3 kilométernyi pályafelújítás mellett előbb 3,2 kilométer hosszú új szakasz létesült az újbudai Fehérvári útig (2015), majd 2019 júliusától már az Etele térig lehet utazni.

3-as villamos: teljesen megújult a villamospálya a Mexikói úton, az Erzsébet királyné útján, a Fehér úton, az Élessarok térségében, a Kőrösi Csoma Sándor úton és az Üllői úti kereszteződésnél, illetve a Bihari utcában a korábbi egy helyett két vágányon haladnak a járművek. Megújult még a felsővezeték-hálózat, továbbá a több mint 13 kilométer hosszú vonalon korszerű, akadálymentes megállók épültek, és teljesen fedett megállóhely létesült a Mexikói úti végállomáson.

Budai fonódó villamoshálózat: a projekt a széttagolt budai villamosvonalak egységes hálózattá alakítását tűzte ki célul; a 17-es villamos vonala egyesült három budai járatéval, így észak–déli irányban egész Budát átszelő vonalak jöttek létre. A beruházás három fő eleme volt a 17-es villamos felújítása, a Széll Kálmán téri ág és a Bem rakparti ág kialakítása. A munkák során 6,1 kilométer villamospálya újult meg, és 2,25 kilométer új pályát építettek. Az átalakított villamosvonalakon korszerű pályákat, felsővezetékeket, akadálymentes megállóhelyeket alakítottak ki.

Mindezek összköltségéhez az Európai Unió a kapcsolódó beruházásokkal és felújításokkal együtt mintegy 59,5 milliárd forinttal járult hozzá – írják.

A BKK 2014-ben kötött szerződést 124 CAF-típusú villamos szállítására; 2021-ig közülük 73 jármű állt forgalomba. Az uniós projekt első ütemében 47 (35 rövid és 12 hosszú), a második ütemben 26 (21 rövid és 5 hosszú) villamos érkezett a fővárosba. További 51 CAF-villamos megvásárlására tervezetten ugyancsak az Európai Unió biztosít fedezetet.

Működése óta a BKK 108 új Solaris–Škoda Trollino típusú trolibuszt szerzett be, a trolik több ütemben érkeztek Budapestre, közülük európai uniós támogatással 2014–2015-ben összesen 36-ot, majd 2017–2020-ban 24-et hívott le a BKK. 2022–2023-ban további 48 új trolibusz állt forgalomba, finanszírozásukból ugyancsak részt vállal az Európai Unió.

Mint azt kiemelik, napjainkban már csak alacsony padlós buszok közlekednek a fővárosban: a BKV Zrt. autóbusz-állománya európai uniós támogatással is bővült, és a 2015-ben forgalomba helyezett 16 Karsan ATAK midibusz ugyancsak EU-s forrásnak köszönhetően érkezett Budapestre.

Az Európai Unió támogatásával eddig megvalósult járműflotta-fejlesztésekhez több projektben csaknem 22 milliárd forintnyi uniós forrás társult.

A közösségi közlekedéshez kapcsolódó fejlesztések

A villamoshálózat bővítéséhez, valamint a korszerű trolibuszok és villamosok beszerzéséhez kapcsolódva több jelentős fejlesztési és korszerűsítési munka is megvalósult egy-egy nagyobb projekt keretében.

Széll Kálmán tér: új, modern építészeti arculatú, magas szolgáltatási színvonalú, átláthatóbb, tisztább és élhetőbb tér jött létre, amely erősíti a közösségi, a gyalogos- és a kerékpáros közlekedés szerepét a térségben.

Kocsiszínek felújítása: átépítették a Budafoki kocsiszínt, új csarnok és fejépület létesült. Részleges felújításra szorult a Száva és Hungária kocsiszín is, hogy alkalmasak legyenek az új villamosok karbantartására és tárolására.

Az 50-es villamos vonalán megújult négy megállóhely hét peronja; a korszerűsítés célja a zöldebb környezet kialakítása és az akadálymentes közlekedés biztosítása volt.

Dél-Budán átépültek a peronok azokon a vonalakon, amelyeken az új, alacsony padlós CAF-típusú villamosok közlekednek. A Bartók Béla úton, a Fehérvári úton, az Alkotás utca–Villányi úton akadálymentessé vált összesen 53 peron, továbbá megújult az áramellátási rendszer is.

A Baross utcai – használaton kívüli – troli-felsővezetéket bekötötték a hálózatba, a munkáknak köszönhetően a trolibuszok már a Kálvin térig felsővezetékes üzemmódban, gazdaságosabban közlekednek.

Szolgáltatásfejlesztések

A FUTÁR megvalósításának, valamint az új jegy- és bérletautomaták üzembe helyezésének köszönhetően új szintre lépett a fővárosi közösségi közlekedés – ennek előnyeit ma is tapasztalhatják a Budapesten közlekedők.

FUTÁR: a 2010-es évek egyik legjelentősebb közlekedésfejlesztési beruházása valósult meg 2014 őszére Budapesten. Kiépült a Forgalomirányítási és UTastájékoztatÁsi Rendszer (FUTÁR), amely valós idejű, percre pontos forgalmi tájékoztatást nyújt, teljes mértékben kiváltva a főváros felszíni közösségi közlekedésének korábbi, korszerűtlen, egymással nem összekapcsolható utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszerét. Az integrált rendszer megvalósítására a BKK és a BKV mintegy 4 milliárd forintos támogatást nyert az Európai Unió fejlesztési forrásaiból.

Új jegy- és bérletautomaták: a BKK 2014 tavaszán kezdte el az új készülékek üzembe helyezését, 2015-ben már 300 működött, ezeket nagyon kedvezően fogadták az ügyfelek. A fővárosi jegy- és bérletértékesítés terén jelentős mérföldkőnek számító automatahálózat megújításához az Európai Unió 2,2 milliárd forinttal járult hozzá – olvasható.

Végül hozzáteszik, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a BKK elkötelezett a Budapest közösségi közlekedését még versenyképesebbé tévő beruházások megvalósítása mellett, ezért közösen készíti elő a TOP+, az IKOP+ és az RRF pályázatokhoz a szakmai tartalmat, illetve a támogatási kérelmet. Ezekben – az előző ciklushoz hasonlóan – nagy számban jelennek meg a kötöttpályás projektek, és továbbra is jelentős hangsúlyt kap a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, az akadálymentesítés, valamint az élhető közterek megteremtése is.

Címlapról ajánljuk
Ukrajna EU-csatlakozása – mennyi az annyi? Részletes hazai költségkalkuláció jelent meg
drága lenne

Ukrajna EU-csatlakozása – mennyi az annyi? Részletes hazai költségkalkuláció jelent meg

Elemzést készített a Századvég arról, mennyibe kerülne Magyarországnak Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozása, mennyit vitt el a magyaroktól a háború, és milyen egyéb költségek merülhetnek még fel itthon Ukrajna jövőjével összefüggésben. Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az InfoRádióban számolt be a részletes adatokról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.21. péntek, 18:00
Rakonczay Gábor
extrém sportoló, az Atlanti-óceán átevezője
Trump szerint nagyon közel az amerikai–ukrán alku, gázállomást támadott Ukrajna – Háborús híreink pénteken

Trump szerint nagyon közel az amerikai–ukrán alku, gázállomást támadott Ukrajna – Háborús híreink pénteken

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan ásványkincsekkel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos megállapodást ír alá Ukrajnával. Az ukrán hadsereg jelentése szerint csapást mértek egy nemrég bezárt gázszivattyú- és mérőállomásra a Kurszki területen található Szudzsánál, amelyet az orosz erők az elmúlt héten foglaltak vissza az ukrán csapatoktól. A szudzsai állomás volt az egyetlen pont, amelyen keresztül az orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába jutott, de idén januártól már ott sem megy gáz. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×